Egy laborvizsgálaton sokszor találkozhatunk különböző lipidparaméterekkel, de van egy olyan érték, amely általában nem szerepel a rutinvizsgálatokon, pedig jelentős kockázati tényezőt jelenthet. A Lipoprotein(a) – röviden Lp(a) – szintjének fontosságáról, méréséről és a magas értékek kezeléséről beszélgettünk Dr. Gulyás Zalánnal, a Geomedical kardiológus szakorvosával, orvosigazgatójával.
Kezdjük az alapoktól. Mi is pontosan a Lipoprotein(a)?
A Lipoprotein(a), amelyet gyakran csak Lp(a)-ként rövidítünk, egy különleges lipoproteinfajta a vérben. Szerkezetét tekintve hasonlít az LDL-koleszterinhez, amit sokan “rossz koleszterin”-ként ismernek, de tartalmaz egy extra fehérjekomponenst is, az apolipoproteint(a)-t.

Ez a többletfehérje teszi különösen veszélyessé, mivel fokozza az érfalakban történő lerakódás és a vérrögképződés kockázatát. Mondhatjuk úgy is, hogy ez egy különleges, “dupla veszélyt” jelentő részecske a vérben.
Miért nem hallunk róla gyakrabban, ha ennyire fontos?
Ez egy nagyon jó kérdés! Az Lp(a) szerepének megértése az érelmeszesedésben és a szív-érrendszeri betegségekben viszonylag újabb keletű kutatási eredmény. Bár az orvostudomány már évtizedek óta ismeri, csak az utóbbi évtizedben került igazán reflektorfénybe a jelentősége.
Sajnos a rutin laborvizsgálatok általában nem tartalmazzák az Lp(a) mérését, részben azért, mert speciálisabb vizsgálatot igényel, részben pedig azért, mert korábban nem állt rendelkezésre célzott kezelési lehetőség.
Milyen problémákat okozhat a magas Lipoprotein(a) szint?
A magas lipoprotein(a) koncentráció önálló és független kockázati tényezőt jelent az érelmeszesedés és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásában. Konkrétan növeli a koszorúér-betegség, a szívinfarktus, a stroke, valamint a szívbillentyű-meszesedés kockázatát. Az Lp(a) különösen alattomos, mert fokozza a vérrögképződési hajlamot és gyulladásos reakciókat is kivált az érfalban. Ezek együttesen vezetnek az erek fokozatos beszűküléséhez vagy hirtelen fellépő elzáródásához.

A kardiovaszkuláris kockázat annak valószínűségét jelenti, hogy egy személy szív- és érrendszeri betegséget (például szívinfarktust vagy stroke-ot) szenved el egy meghatározott időszakon belül, általában 5-10 éves időtávon. Ez a kockázat számos tényezőtől függ, köztük a nem módosítható (életkor, nem, genetikai háttér, családi kórtörténet) és módosítható rizikófaktoroktól (magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség, dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód).
A kardiovaszkuláris kockázatbecslés fontos klinikai eszköz, amely segít az orvosoknak a megelőző intézkedések és kezelések személyre szabásában. A kockázat számszerűsítésére különböző pontrendszerek és kalkulátorok léteznek, mint például a Framingham-pontrendszer vagy a SCORE-rendszer. A kockázat ismerete segít meghatározni a gyógyszeres kezelés szükségességét, az életmódbeli változtatások mértékét és a kontrollvizsgálatok gyakoriságát.
Az ún. UK Biobank adatai szerint, ahol több mint 460.000 résztvevőt követtek hosszú távon, egyértelműen kimutatták, hogy a magas Lp(a) szint akár kétszeresére is növelheti a szívinfarktus kockázatát. Ami különösen aggasztó, hogy a magas Lp(a) szint miatt megnövekedett kockázat akkor is fennáll, ha egyébként minden más lipid paraméter – például az összkoleszterin vagy az LDL koleszterin – a normál tartományban van.
Mennyi az ideális szint, és mikortól számít veszélyesen magasnak?
A nemzetközi irányelvek szerint az Lp(a) szint ideális esetben 30 mg/dl (vagy 75 nmol/l) alatt van. Minél magasabb az érték, annál nagyobb a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Különösen veszélyesnek tekintjük, ha az érték meghaladja az 50 mg/dl-t (vagy 125 nmol/l-t). Ilyenkor jelentősen növekedhet a szív-érrendszeri események kockázata, még akkor is, ha egyébként nincs más kockázati tényező.

Fontos megjegyezni, hogy a laborértékek mértékegysége eltérő lehet különböző laborokban, ezért mindig az adott labor referenciatartományát kell figyelembe venni az eredmények értékelésekor.
Kiknek és mikor ajánlott megméretni az Lp(a) szintet?
Az Lp(a) mérését elsősorban olyan esetekben ajánljuk, amikor a családban előfordult korai szívizominfarktus vagy stroke – férfiaknál 55 év, nőknél 65 év előtt. Szintén fontos lehet a vizsgálat azoknál a pácienseknél, akiknél már kialakult szív-érrendszeri betegség, különösen ha ez fiatal korban történt, vagy nincs egyértelmű magyarázat rá.

Érdemes a mérést elvégezni akkor is ha valakinek megmagyarázhatatlan szívbillentyű-meszesedése van, vagy ha a szív-érrendszeri kockázatbecslés során további információkra van szükség a megfelelő megelőző stratégia kialakításához.
Utóbbira jó példa, ha a páciensnél nem ismert semmilyen hagyományos rizikó tényező így alacsonynak gondoljuk a szív- és érrendszeri megbetegedésekre való kockázatát, de ha megmérjük az Lp(a) szintjét és ez magasnak mutatkozik akkor már is magasabb kockázati csoportba sorolódik át. Emiatt életmódbeli odafigyelést és rendszeres rizikófaktor felmérést igényel.
Érdemes megemlíteni, hogy a 2019-es Európai Kardiológiai Társaság (ESC) és az Európai Ateroszklerózis Társaság (EAS) közös irányelve már kifejezetten ajánlja az Lp(a) mérését legalább egyszer az élet során a kardiovaszkuláris kockázatbecslés részeként.
Említette, hogy genetikailag meghatározott. Ez azt jelenti, hogy öröklődik?
Igen, az Lp(a) szintje genetikailag meghatározott. Ha valakinek magas az Lp(a) szintje, akkor nagy valószínűséggel a közvetlen családtagok között is találunk olyat akinek szintén magas lesz.

Éppen ezért, ha valakinél magas Lp(a) szintet állapítunk meg, javasoljuk a közeli családtagok szűrését is. Minél fiatalabb felnőttkorban kiderül annál nagyobb figyelmet fordíthatunk az egyéb kockázati tényezők minimalizálására és az egészséges életmód kialakítására.
Hogyan történik az Lp(a) mérése a gyakorlatban?
Az Lp(a) mérése egyszerű vérvétellel történik, amelyre nem szükséges különösebben felkészülni. Nem igényel éhgyomri állapotot sem, ami nagy előnye a többi lipidvizsgálattal szemben.
A mintát általában immunológiai módszerekkel elemzik, ami pontosabb eredményt ad, mint a hagyományos lipidprofil-vizsgálatok.
Fontos megjegyezni, hogy bár egyre több laboratórium kínálja ezt a vizsgálatot, még mindig nem tartozik a rutinszerűen elvégzett tesztekhez. Ezért ha valaki szeretné megméretni az Lp(a) szintjét, azt külön kell kérnie orvosától vagy a laboratóriumtól.

Partnerlaboratóriumunkkal együttműködve biztosítjuk az Lp(a) szint pontos mérését pácienseink számára. A vérvételt szakképzett asszisztenseink végzik, akik különös gondossággal kezelik a mintát a megbízható eredmény érdekében. A partnerlaboratóriumban a legkorszerűbb immunológiai módszerekkel történik az elemzés, az eredményeket pedig szakorvosaink értelmezik. A leletek kiértékelése után részletes konzultáció keretében személyre szabott javaslatokat adunk a szükséges életmódbeli vagy terápiás változtatásokra vonatkozóan.
Ha valakinél magas Lp(a) szintet állapítanak meg, milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?
Ez egy rendkívül fontos kérdés. Sajnos, a “hagyományos” koleszterincsökkentő gyógyszerek, mint például a sztatinok, nem befolyásolják érdemben az Lp(a) szintjét. Éppen ezért a kezelési stratégia többrétű. Bár magát az Lp(a)-t nehéz közvetlenül befolyásolni, nagyon fontos, hogy az összes többi kockázati tényezőt – magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, magas LDL-koleszterin – a lehető legszigorúbban kontrolláljuk. Magas Lp(a) esetén a fenti rizikófaktorok optimális kezelésével tudjuk az egyén szív- és érrendszeri kockázatát csökkenteni.

Olyan esetekben ahol a hagyományos rizikófaktorok optimális kezelése ellenére sem fékezhető a szív-érrendszeri megbetegedés, szóba jöhet az LDL aferezis, amely egy dialízishez hasonló eljárás, amellyel fizikailag eltávolítják a vérből a lipoproteineket, köztük az Lp(a)-t is. Ez a módszer hatékony, de invazív és költséges, így csak válogatott esetekben alkalmazzák.
Jelenleg több új gyógyszer is klinikai fejlesztés alatt áll, amelyek kifejezetten az Lp(a) szintjének csökkentésére irányulnak. A legígéretesebb ezek közül a klinikai vizsgálatokban 80% körüli Lp(a) csökkenést eredményezett. Folyamatban van olyan vizsgálat is melyben arra keresik a választ, hogy az Lp(a) csökkentése valóban mérsékli-e a kardiovaszkuláris események előfordulását. Emellett egyes már forgalomban lévő készítmények, mint a PCSK9 gátlók, bár elsődlegesen az LDL koleszterint csökkentik, mérsékelt, 20-30%-os Lp(a) csökkentő hatással is rendelkeznek.
Milyen életmódbeli változtatásokat javasol a magas Lp(a) szinttel rendelkező pácienseknek?
Bár az életmód önmagában nem befolyásolja jelentősen az Lp(a) szintjét, rendkívül fontos szerepe van a teljes szív-érrendszeri kockázat csökkentésében. A kiegyensúlyozott étrend, különösen a mediterrán diéta – amely gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, halban és olívaolajban – bizonyítottan csökkenti a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. A PREDIMED vizsgálat, amelyben több mint 7400 magas kockázatú beteg vett részt, 30%-os relatív kockázat csökkenést mutatott a kardiovaszkuláris események tekintetében azoknál, akik mediterrán étrendet követtek.
A rendszeres testmozgás szintén elengedhetetlen – az ESC 2021-es prevenciós irányelve szerint hetente legalább 150-300 perc mérsékelt intenzitású vagy 75-150 perc intenzív kardiovaszkuláris edzés javasolt. A dohányzás elhagyása talán a legfontosabb lépés, hiszen a dohányzás önmagában is jelentős kockázati tényező, magas Lp(a) mellett pedig különösen veszélyes kombinációt jelent.
Mérsékelt intenzitású mozgásnak számít:
- tempós séta,
- úszás,
- kerékpározás sík terepen vagy
- kerti munkák végzése, melyek során még képesek vagyunk beszélgetni, de már kissé megemelkedik a pulzusszámunk.

Intenzív kardiovaszkuláris edzés lehet:
- futás,
- lépcsőzés,
- aerobik,
- HIIT (magas intenzitású intervallum tréning),
- vagy nordic walking dombos terepen, amikor már csak nehezen tudunk beszélgetni edzés közben a megnövekedett erőkifejtés miatt.

Az egészséges testsúly fenntartása csökkenti a társbetegségek – mint a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás – kialakulásának esélyét. A stresszkezelés sem elhanyagolható, hiszen a krónikus stressz káros hatással van a szív-érrendszerre, ezért érdemes relaxációs technikákat, meditációt vagy jógát beépíteni a mindennapokba.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az életmódbeli változtatások nem az Lp(a) szintjét célozzák közvetlenül, hanem a teljes kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére irányulnak.
Milyen újdonságok várhatók a közeljövőben az Lp(a) kutatásában és kezelésében?
Ez egy rendkívül izgalmas terület, ahol jelentős előrelépések történnek. Több nagy gyógyszergyártó is fejleszt olyan készítményeket, amelyek kifejezetten az Lp(a) szintjének csökkentésére irányulnak. Az antisense oligonukleotidok – amelyek közvetlenül a génkifejeződést befolyásolják – képesek akár 80-90%-kal is csökkenteni az Lp(a) szintjét.
A legígéretesebb ilyen készítmény jelenleg a pelacarsen, amely fázis 3 vizsgálati szakaszban van. Ebben a nagyszabású, multicentrikus vizsgálatban ismert kardiovaszkuláris betegséggel és magas Lp(a) szinttel rendelkező betegek vesznek részt.

Emellett ígéretes az olpasiran fejlesztése is, amely egy siRNS-alapú terápia, és a korai vizsgálatokban akár 90%-os Lp(a) csökkenést is elértek vele. Ezek a készítmények paradigmaváltást jelenthetnek a magas Lp(a) szint kezelésében, hiszen célzottan, közvetlenül az Lp(a) termelésére hatnak.
Fejlődnek a diagnosztikai lehetőségek is. Egyre pontosabb és standardizáltabb mérési módszerek állnak rendelkezésre, ami javítja az eredmények megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát. Az Európai Atherosclerosis Társaság 2022-es konszenzus dokumentuma már ajánlásokat is megfogalmaz az Lp(a) mérésének standardizálására.
Mit tanácsolna azoknak, akik most hallanak először az Lp(a)-ról?
Először is, nem kell pánikba esni! Az, hogy valakinek magas az Lp(a) szintje, nem jelenti azt, hogy biztosan szív-érrendszeri betegsége lesz. Ez csupán egy kockázati tényező a sok közül.
Mindenkinek azt javaslom, hogy beszéljen orvosával erről a témáról, különösen akkor, ha a családban előfordult korai szívbetegség vagy stroke. Az orvos segíthet eldönteni, hogy szükséges-e az Lp(a) szint mérése, és ha igen, ennek eredményei alapján személyre szabott megelőzési stratégiát dolgozhat ki.

Emellett hangsúlyoznám az egészséges életmód fontosságát, függetlenül az Lp(a) szinttől. A rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás kerülése és a stressz megfelelő kezelése minden esetben jótékonyan hat az egészségre.
Összegezve, miért fontos, hogy többet beszéljünk az Lp(a)-ról?
Az Lp(a) egy “rejtett kockázati tényező”, amely jelentős szerepet játszik a szív-érrendszeri betegségek kialakulásában, mégis sokszor rejtve marad a hagyományos vizsgálatok során. A népesség körülbelül 20-30%-ának van genetikailag meghatározott, magas Lp(a) szintje, és sokan közülük nincsenek is tudatában ennek.
Ha többet beszélünk erről a témáról, több ember kerülhet időben diagnosztizálásra, és ennek megfelelően megfelelő megelőző stratégiákat lehet bevezetni. Ez különösen fontos azok számára, akik családjában előfordult korai szívbetegség, és nincs rá egyértelmű magyarázat.

Az Lp(a) mérése egy egyszerű vérvizsgálat, amely értékes információt nyújthat az egyéni kockázatról. A tudomány fejlődésével pedig egyre több lehetőség nyílik a magas Lp(a) szint kezelésére is.
Összességében az Lp(a)-val kapcsolatos tudatosság növelése fontos lépés a személyre szabott prevenció és a kardiovaszkuláris betegségteher csökkentése felé. Remélem, hogy ez az interjú is hozzájárul ahhoz, hogy többen megismerjék ezt a fontos témát.
Az interjú végén Dr. Gulyás Zalán még hozzáteszi: “A szív-érrendszeri betegségek megelőzésében a tudás hatalom. Minél többet tudunk a kockázati tényezőkről, annál hatékonyabban tudjuk megvédeni magunkat. Az Lp(a) ismerete egy újabb eszköz lehet ebben a küzdelemben.”