PREAMBULUM
A szakorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vezetője az egészségügyi szolgáltató szervezeti egységei által folytatott, egészségügyi adatokra vonatkozó adatkezelés rendjét az alábbiak szerint határozza meg.
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
E Szabályzat célja, hogy meghatározza a szakorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál vezetett nyilvántartások kezelésének törvényes rendjét, biztosítsa az adatvédelem alkotmányos elveinek, az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését, megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát
1.2 Az egészségügyi adatkezelés célja
Az egészségügyi és személyazonosító adatok a következő célok elérése érdekében kezelhetők:
– az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása,
– a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is,
– az érintett egészségi állapotának nyomon követése,
– a népegészségügyi, közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele,
– a betegjogok érvényesítése.
Az előbb meghatározott céloktól eltérő célokra is lehet egészségügyi és személyazonosító adatot kezelni, amennyiben a megfelelő tájékoztatást követően az érintett, illetve törvényes vagy meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) ehhez – megfelelő tájékoztatáson alapuló önkéntes, egyértelműen kifejezett akaratot tartalmazó, és a szabályszerű nyilatkozat megtételét hitelt érdemlően bizonyító módon tett – hozzájárulását adja.
Adatkezelési célokra csak annyi és olyan egészségügyi, illetve személyazonosító adat kezelhető, amely az adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.
2. AZ ÉRINTETTEK JOGAI, A JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE
Az érintettnek jogában áll
– tájékoztatást kérni személyes adatai kezeléséről,
– adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését kérni,
– tiltakozni személyes adatainak kezelése ellen,
– jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulni.
2.1. Tájékoztatáshoz való jog
Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, valamint arról, hogy kik és milyen célból kapják meg az adatokat, emellett az érintett a róla kezelt adatokról másolatot is kérhet.
Az adatkezelő a tájékoztatást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legkésőbb 30 napon belül írásban, közérthető formában adja meg.
2.2. Helyesbítés
A valóságnak nem megfelelő adatot az adatkezelő köteles helyesbíteni. Az érintett az adatkezelés korlátozását kérheti, ha vitatja a kezelt személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát.
2.3. Adattörlés
Az érintett kérheti a kezelt személyes adatok törlését vagy felhasználásuk korlátozását, ha álláspontja szerint a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték vagy álláspontja szerint a személyes adatokat jogellenesen kezelik.
2.4. Tiltakozási jog
Az érintett saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozhat az adatkezelés ellen, ha annak jogalapja az adatkezelő vagy más jogos érdeke. Tiltakozás esetén az adatkezelő a személyes adatokat marketing célból egyáltalán nem kezelheti tovább, más célokból pedig akkor, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az Ön érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. A tiltakozással egyidejűleg az adatkezelés korlátozása is kérhető.
2.5. Bírósági jogérvényesítés
Az érintett jogainak megsértése eseténaz adatkezelővel szemben bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. A perben az adatkezelő székhelye szerint illetékes Fővárosi Törvényszék, illetve – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes törvényszék jár el, Az eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani.
2.6. Kártérítés
Minden olyan személy, aki az adatvédelmi követelmények megsértése eredményeként vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett vagyoni kárért az adatkezelőtől kártérítésre, a nem vagyoni kárért pedig sérelemdíjra jogosult. Az adatkezelésben érintett valamennyi adatkezelő felelősséggel tartozik minden olyan kárért, amelyet a jogellenes adatkezelés okozott.
Az érintettel szemben az adatkezelő felel az általa igénybe vett adatfeldolgozó által okozott káráért is. Az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó mentesül az e felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért őt semmilyen módon nem terheli felelősség.
3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ HÁLÓZAT SZERVEINEK ADATKEZELÉSE
Az egészségügyi ellátó hálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésére amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – jogosult:
– a betegellátó,
– szolgáltató vezetője, illetve
– a szolgáltató vezetője által megbízott személy.
– Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, vagy megsemmisüléssel, megváltozással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.
3.1. Adatfelvétel
Az adatfelvétel során az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell az adatfelvétel időpontját és az adatfelvevő személyét.
A beteg dokumentációjában történt minden feljegyzést, beírást aláírással vagy kézjeggyel, és ha szükséges, dátummal kell hitelesíteni, elektronikus adatkezelés esetén a bejegyzést végző egyértelmű azonosítását is biztosítani kell.
3.2. Adatmódosítás
Ha tévesztés, vagy más ok miatt a beírt adatot módosítani kell, ez csak úgy végezhető, hogy az eredeti adat megállapítható legyen. Módosításnál is kézjeggyel el kell látni a módosítást, elektronikus adatkezelés esetén a bejegyzést végző egyértelmű azonosítását és a bejegyzés naplózását a rendszernek biztosítania kell.
3.3. Adattörlés
Adatot törölni csak a jelen Szabályzat alapján lehet. A törlés során be kell tartani az adatvédelmi előírásokat különös tekintettel a jogosulatlan hozzáférésre. A törlés során a manuálisan kezelt adatokat fizikailag meg kell semmisíteni, elektronikusan tárolt adatok esetében azokat helyrehozhatatlanul meg kell változtatni. A törlést a rendelő vezető engedélyével lehet elvégezni.
4. SZAKORVOSI ELLÁTÁS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ ADATKEZELÉS
Az egészségügyi adatok felvétele a szakorvosi ellátás része. Az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak a kezelt személy (törvényes képviselője) részéről történő szolgáltatása – az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezően előírt személyazonosító adatok megadása önkéntes. Abban az esetben, ha a gyógykezelt személy önként fordul a szolgáltatóhoz, az ellátással összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását – ellenkező nyilatkozat hiányában megadottnak kell tekinteni, és erről az érintettet (törvényes képviselőjét) tájékoztatni kell.
Az érintett (törvényes képviselője) köteles a betegellátó felhívására egészségügyi és személyazonosító adatait átadni,
– ha valószínűsíthető vagy beigazolódott, hogy valamely betegség kórokozója által fertőződött, vagy fertőzéses eredetű mérgezésben, illetve fertőző betegségben szenved,
– ha arra szűrő- és alkalmassági vizsgálatok elvégzéséhez van szükség,
– heveny mérgezés esetén,
– ha valószínűsíthető, hogy az érintett foglalkozási eredetű megbetegedésben szenved,
– ha az adatszolgáltatásra a kiskorú gyermek gyógykezelése, egészségi állapotának megőrzése vagy védelme érdekében van szükség,
– ha bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából, továbbá ügyészségi, bírósági eljárás, illetve szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás során az illetékes szerv a vizsgálatot elrendelte,
– ha az adatszolgáltatásra a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti ellenőrzés céljából van szükség.
Sürgős szükség, valamint a gyógykezelt személy belátási képességének hiánya esetén az önkéntességet vélelmezni kell.
A gyógykezelés alatt az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell a szakmai szabályoknak megfelelő adatokat. A kezelést végző szakorvos dönti el, hogy a szakmai szabályoknak megfelelően – a kötelezően felveendő adatokon kívül – mely egészségügyi adat felvétele szükséges.
Kerülni kell azon adatok rögzítését, amik közvetlenül nem kapcsolatosak a beteg gyógykezelésével.
A gyógykezelés során az egészségügyi dokumentáció kezelésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy a dokumentációhoz, illetve a beteg személyes adataihoz kizárólag a gyógykezelt személy gyógykezelését végzők férhessenek hozzá.
4.1. Orvosi titok védelme
A betegellátót, valamint a szolgáltatóval alkalmazotti jogviszonyban álló más személyt a beteg egészségi állapotával kapcsolatos adat, továbbá a munkavégzéssel kapcsolatosan tudomására jutott egyéb adat vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség független attól, hogy az adatokat milyen módon ismerte meg.
A betegellátót a titoktartási kötelezettség azzal a betegellátóval szemben is köti, aki a beteg gyógykezelésében nem működött közre, kivéve, ha az adatok a gyógykezelt személy további gyógykezelése érdekében szükségesek.
A titoktartási kötelezettség alól írásban felmentést adhat a beteg, vagy törvényen alapuló adatszolgáltatási kötelezettség.
Az orvosi titok védelme érdekében szükséges, hogy a szolgáltató valamennyi dolgozója kötelezettséget vállaljon az orvosi titok megtartására. A kötelezettséget a dolgozó munkaköri leírásába kell foglalni, illetve ahhoz csatolni kell.
4.2. Gyógykezelés során jelen lévő személyek
A gyógykezelés során a kezelést végző orvos és a betegellátásban részt vevő más személyek lehetnek jelen, valamint akinek jelenlétéhez a beteg hozzájárult.
A beteg emberi jogainak és méltóságának tiszteletben tartása mellett az érintett hozzájárulása nélkül jelen lehet a gyógykezelés során:
– más személy, ha a gyógykezelés rendje több beteg egyidejű ellátását igényli,
– a rendőrség hivatásos állományú tagja, amennyiben a gyógykezelésre fogvatartott személy esetében kerül sor,
– a büntetés-végrehajtási szervezet szolgálati jogviszonyban álló tagja, amennyiben a gyógykezelésre olyan személy esetében kerül sor, aki a büntetés-végrehajtási intézetben szabadságelvonással járó büntetését tölti, és a gyógykezelést végző betegellátó biztonsága, illetve szökés megakadályozása céljából erre szükség van,
– ha bűnüldözési érdekből a beteg személyi biztonsága ezt indokolttá teszi, és a beteg nyilatkozattételre képtelen állapotban van.
Fent meghatározottakon felül jelen lehet az,
– aki a beteget az adott betegség miatt már kezelte,
– akinek a szolgáltató vezetője szakmai ok miatt engedélyt adott. A gyógykezelt személy kifejezett tiltakozásának ebben az esetben helyt kell adni.
Az egészségügyi szakemberképzés céljából jelen lehet: orvos, orvostanhallgató, egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi főiskola vagy szakiskola hallgatója, feltéve, hogy a megjelölt személy képzésére az egészségügyi szolgáltató ki van jelölve. Ebben az esetben a gyógykezelt személy hozzájárulására nincs szükség, de a betegtájékoztatóban a szolgáltató oktató jellegéről és a szakemberképzésről a gyógykezelteket tájékoztatni kell.
A hozzájárulást a gyógykezelt személy szóban is megteheti a kezelést végző orvosnak.
4.3. Tájékozódási, tájékoztatási jog és kötelezettség, a beteg joga a tájékoztatáshoz
A betegellátás megkezdése előtt a beteget tájékoztatni kell a szolgáltató adatvédelmi rendjéről. A beteg tájékoztatása az adatvédelemről a kezelést végző szakorvos kötelessége. A tájékoztatás megadását a beteg aláírásával igazolja. Az aláírt tájékoztatót a beteg egészségügyi dokumentációjához csatolni kell. A beteg dokumentációjához csatolni kell a beteg esetleges korlátozó nyilatkozatát is.
A gyógykezelt személy gyógykezelésével kapcsolatos tájékoztatást a beteg kezelését végző szakorvos adja meg. A beteg gyógykezelésének ápolási vonatkozásairól az őt ellátó egészségügyi szakdolgozó is felvilágosítást adhat. Szakdolgozó, illetve más dolgozó a beteg gyógykezeléséről tájékoztatást nem adhat, kivéve, ha a beteg kezelését végző orvos erre az adott beteg esetében felhatalmazta. A tájékoztatás személyesen történik.
Telefonon, a beteg gyógykezeléséről érdemi tájékoztatás nem adható.
A betegnek a rá vonatkozó személyes adataival kapcsolatos jogaira a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet, és az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény, valamint az egészségügyről szóló törvény rendelkezései irányadóak. A pszichiátriai beteg esetében kivételesen korlátozható a betegnek az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való joga, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a beteg gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné, vagy más személy személyiségi jogait sértené az egészségügyi dokumentáció megismerése. A korlátozás elrendelésére kizárólag az orvos jogosult. A korlátozás elrendeléséről a betegjogi képviselőt és a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét haladéktalanul értesíteni kell.
4.4. Hozzátartozó és más személy tájékoztatása
A beteg a szolgáltatóhoz való bejelentkezéskor, vagy később rendelkezhet arról, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről, egészségi állapotának változásáról mely személyeknek adható részleges vagy teljes felvilágosítás, illetve ebből kik zárandók ki.
4.5. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
A beteg (törvényes képviselője) jogosult tájékoztatást kapni a rá vonatkozó személyazonosító és egészségügyi adatokról, betekinthet az egészségügyi dokumentációba.
A beteg jogosult az adott betegségével kapcsolatos egészségügyi ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazni a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen. A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követően csak a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, és arról másolat készítésére. A beteg életében, illetőleg halálát követően házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa – írásos kérelme alapján – akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha az egészségügyi adatra az e személyek, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása vagy egészségügyi ellátásuk céljából van szükség; és az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.
A szakorvosi ellátásban az adott ellátási folyamat befejezését a beteg megismeri és elfogadja. A definitív ellátás folyamatáért a szakorvos a felelős. Az ellátási folyamat megszakítása, vagy módosítása tényét, okait a kezelő orvos a betegdokumentációban rögzíti.
5. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI, JÁRVÁNYÜGYI CÉLBÓL TÖRTÉNŐ ADATKEZELÉS
A betegellátó haladéktalanul továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek az egészségügyi és személyazonosító adatot, ha fertőző betegséget észlel, vagy annak gyanúja merül fel.
A járványügyi hatóság közegészségügyi vagy járványügyi közérdekre hivatkozva kérheti az érintett személyazonosító adatait.
6. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZEMÉLYAZONOSÍTÓ ADATOK NYILVÁNTARTÁSA
Az érintettről felvett, a gyógykezelés érdekében szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot, valamint azok továbbítását nyilván kell tartani. Az adattovábbításról szóló feljegyzésnek tartalmaznia kell az adattovábbítás címzettjét, módját, időpontját, valamint a továbbított adatok körét.
A nyilvántartás eszköze lehet minden olyan adattároló eszköz, amely biztosítja az adatok szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szembeni védelmét, valamint azt, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.
A betegellátó saját feljegyzései a nyilvántartás részét képezik.
6.1. Az egészségügyi dokumentáció tárolásának és archiválásának rendje
A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát.
Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni
– a beteg személyazonosító adatait,
– cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét,
– a kórelőzményt, a kórtörténetet,
– az első vizsgálat eredményét,
– a diagnózist és az ellátási tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját,
– az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérőbetegségeket és szövődményeket,
– egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését,
– az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét,
– a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatokat,
– a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját,
– a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését,
– a beleegyezés, illetve visszautasítás tényét, valamint ezek időpontját,
– minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet.
Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell őrizni:
– az egyes vizsgálatokról készült leleteket,
– a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat,
– a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit.
Az egészségügyi dokumentáció esetében különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az részletes, szakszerű, olvasható és visszakereshető legyen.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény az 30. § (1) bekezdése értelmében az egészségügyi dokumentáció megőrzési ideje az adatfelvételtől számított legalább 30 év (zárójelentések esetében 50 év, képalkotó diagnosztikai felvételek esetében 10 év, a felvételről készített leletek esetén 30 év).
6.2. A dokumentációtárolás, rendszerezés általános irányelvei
A szakorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató maga alakítja ki a dokumentáció tárolás szabályait, lehetőségeit figyelembe véve.
A dokumentumok védelmét az illetéktelen hozzáférés-, eltulajdonítás, meghamisítás, valamint fizikai megsemmisülés ellen biztosítani kell. A tárolási rendszerbe helyezett dokumentumok kivételekor egyszerű, de a követést biztosító rendszert kell alkalmazni.
7. AZ ADATVÉDELEM
7.1. Az adatvédelmi képzés szabályozása
A szolgáltató alkalmazottainak éves jelleggel tartott adatkezelési és adatvédelmi képzésének biztosítása a vezető kötelezettsége. A képzést dokumentáltan kell megtartani.
Az új belépő alkalmazottak adatvédelemmel kapcsolatos felkészítését a vezető végzi, a képzést dokumentálja.
7.2. Adatbiztonság, az adatok védelme
Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az Adatvédelmi törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, illetőleg a távközlési vagy informatikai eszköz üzemeltetőjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton, vagy egyéb informatikai eszköz útján történik.
Minden adatkezeléssel foglalkozó személy munkája közben köteles az elvárható legnagyobb gondossággal eljárni az adatok hitelessége, megőrzése és az illetéktelen hozzáférés megakadályozása érdekében.
Az adatok tárolása és továbbítása során az általános baleset- és tűzvédelmi előírásokat figyelembe kell venni.
7.3. Manuálisan kezelt adatok
Az adatokat keletkezésükkor megfelelő minőségű adathordozóra (hagyományos papír, formanyomtatvány) kell rögzíteni. Az adatok olvashatóságáért az azokat felvevő személy felel.
7.4. Elektronikusan tárolt adatok
Elektronikusan tárolt adatok esetében adatot csak a hozzáférési listára felvett, nyilvántartott adatkezelő kezelhet. Az adatkezelőnek egyéni, titkos jelszóval kell bejelentkeznie a rendszerbe. Az adatkezelés befejeztével a rendszerből ki kell lépni. A rendszerbe történt, jelszóval védett adatkezelésért az adatkezelő felel. Az esetleges visszaélések elkerülése érdekében az adatkezelő kötelessége, hogy egyéni jelszava titkosságát biztosítsa.
7.5. Eljárás az adatok sérülése esetén
Az egészségügyi és személyes adatokat ért sérülés vagy megsemmisülés esetén a rendelkezésre álló egyéb adatforrásokból meg kell kísérelni a lehetséges mértékig a károsodott adatok pótlását.
7.6. Az adatkezelési rendszer sérülése, illetve károsodása esetére tervezett intézkedések
A szakorvosi ellátást nyújtó szolgáltató meghatározott időközönként automatikus biztonsági mentést végez a számítógépes rendszerben, így folyamatossá téve az adatok mentését.
7.7. Az adatvédelmi tisztviselő
Az adatkezelőnél adatvédelmi tisztviselő működik.
8. AZ ADATKEZELŐ ADATAI, ELÉRHETŐSÉGE
Eü. Szolgáltató: Geomedical Orvosi Kft.
Székhely: 1066 Budapest Jókai u.6.
Telephely: Geomedical Egészségközpont 1066 Budapest Jókai u.6.
Cégjegyzékszám: 01-09-194235
Adószám: 25005442-2-42
Telefon: +36/19999500
E-mail: info@geomedical.hu
Az adatvédelmi tisztviselő elérhetősége: toth.attila@geomedical.hu
9. JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK
Jogorvoslati lehetőséggel, panasszal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál lehet élni:
Név: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c
Telefon: +36 (1) 391-1400
Fax: +36 (1) 391-1410
www: http://www.naih.hu
e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
Kelt: Budapest, 2020. június 05.
Jóváhagyta:
Zórándy Miklós
Ügyvezető