Kardiológia

Az EKG a szív elektromos tevékenységéről nyújt számtalan fontos információt. A vizsgálat során a felsőtest szabaddá tételével, fekvő helyzetben elektródákat helyeznek a mellkas különböző pontjaira, valamit a végtagokra (csuklókra és a bokákra). Nyugodt légzés mellett pár másodperc alatt elkészül a regisztrátum, amelyet papírra nyomtatunk ki. Ehhez szakorvos által kiállított leírás is tartozik.

Nyugalmi EKG nem csak a kardiológiai vizsgálat során szükséges, hanem tervezett műtétek előtt és terhesgondozás esetén is.

A nyugalmi EKG elkészítése teljesen fájdalommentes.

A szívultrahang olyan képalkotó eljárás, amelynek során mozgókép készül a szívről és a környező nagy erekről. A vizsgálat során számos fontos információ nyerhető a szív állapotáról. Így a különböző szívüregek és nagy erek méretéről, az áramlási viszonyokról, a billentyűk működéséről, egyes szívrészletek mozgásáról, a szívburok állapotáról és a benne lévő folyadék mennyiségéről, valamint összességében a pumpafunkcióról. Lezajlott szívinfarktus után a károsodott terület mértéke is megítélhető.

A szívultrahang teljesen fájdalmatlan vizsgálat. Az emberi szervezetre nézve nincs ismert káros hatása.

Terheléses vizsgálat során megfigyelhető, hogy a szív hogyan viselkedik fokozott igénybevétel hatására. A vizsgálat hasznos információt nyújt az esetleges szívkoszorúér-szűkületekről, hiszen a fokozott terheléshez ilyenkor a szív nem tud megfelelően alkalmazkodni. Ez a regisztrált EKG-n különböző jelek formájában látható.

A vizsgálat során, hasonlóan a nyugalmi EKG-hoz, elektródákat helyezünk a páciens mellkasára, valamint vérnyomásmérő mandzsettát a felkarra. Egy szobakerékpáron fokozatosan növekvő ellenállással szemben kell biciklizni. A fokozatosan növekvő terhelés hatására nő a szív munkája, szapora lesz a pulzus, nő a vérnyomás. Mindezeket számítógépes program segítségével rögzítjük. A vizsgálat addig tart, míg a páciens el nem éri a kitűzött célpulzust. Amennyiben bármilyen panasz jelentkezik, a terhelést azonnal leállítjuk. A tekerés befejeztével a nyugalmi pulzus eléréséig megfigyeljük a pácienst.

A vizsgálat teljesen fájdalommentes, a fizikai aktivitás enyhe kellemetlenséggel járhat. Javasolt laza ruházat viselése, melyben könnyű kerékpározni. Külön sportcipő nem szükséges.

Különböző okok miatt beültetett szívritmus-szabályozó készülékeket 6 havonta ellenőrizni szükséges. Egyrészt az elmúlt időszakban rögzített adatok számtalan hasznos információt nyújtanak, másrészt a szükséges változtatásokat ilyenkor lehet beprogramozni. A vizsgálat során a szívritmus-szabályozó készülék fölé helyezett speciális leolvasófejen keresztül, számítógép segítségével az összes művelet elvégezhető.

A beavatkozás teljesen fájdalommentes.

Hazánkban a szív- és érrendszeri megbetegedések (pl.: szívizominfarktus, agyi infarktus, alsó végtagi verőérbetegség miatti amputáció) vezető haláloki tényezőként ismertek. Kialakulásukért ún. rizikófaktorok tehetők felelőssé, amelyek egy részére az egyén nincs hatással (a genetikai hajlam, életkor, nem okán), más része azonban befolyásolható helyes életmóddal, esetleg gyógyszeres terápiával. Több évtizedes kutatások alapján az alábbi rizikófaktorok megváltoztatásával vagy helyes kezelésével a szív- és érrendszeri megbetegedések száma csökkenthető.

1. Mozgásszegény életmód
2. Túlsúly, centrális típusú elhízás
3. Nem megfelelő (mennyiségi és minőségi) táplálkozás
4. Dohányzás
5. Magas szérum koleszterinszint
6. Cukorbetegség
7. Magas vérnyomás

Több társszakma (dietetikus, gyógytornász, belgyógyász, angiológus, kardiológus, diabetológus) együttműködése szükséges a sikeres életmódváltáshoz és az esetleges felmerülő gyógyszeres terápia beállításához.

Hatékony életmódváltáshoz fontos feltárni az egyén eddigi tapasztalatait, tudását és mindennapi körülményeit. Az egyénre szabott konzultáció ugyanis kulcs a sikerhez.

Szakmailag javasolt szív- és érrendszeri kockázatbecslés:

– minden 40 év feletti férfinak, valamint 50 év feletti nőnek

– mindenkinek, akinek a családjában 55 év alatti életkorban szív- és érrendszeri esemény (pl. szívizominfarktus) történt

– amennyiben valamilyen rizikófaktorral rendelkezik (pl. magas koleszterinszint, magas vérnyomás)

Klinikánkon egyénre szabott szív- és érrendszeri kockázatbecslést követően lehetőséget biztosítunk a szükséges rizikófaktorok csökkentésére dietetikus, gyógytornász bevonásával, szükség esetén pedig optimális gyógyszeres terápiát állítunk be, így csökkentve egy esetleges szív- és érrendszeri esemény kialakulásának kockázatát.

Szívritmuszavarról beszélünk abban az esetben, amikor a szív normál elektromos ingerképző rendszere (ún. sinus csomó) és ingerületvezető rendszere károsodik. Kialakulhat kórosan alacsony, vagy ennek ellenkezője, túl gyors szívfrekvencia (pulzusszám). A normálistól eltérő elektromos területek is aktiválódhatnak, így a normálisnál korábban érkező ingerület miatt ún. extraütés jelentkezhet. A betegek általában heves szívdobogást, kimaradó ütést érezhetnek, sokszor szédülés, fulladás, mellkasi fájdalom is kísérheti a panaszokat. A vérnyomásmérő alacsony, magas vagy szabálytalan pulzusszámot mutat. A fenti panaszok és eltérések mögött különböző ritmuszavarok állhatnak, melyek további kivizsgálást igényelnek. Pacemaker beültetésével, szívkatéteres beavatkozással vagy gyógyszeres terápiával a szívritmuszavarok a jól kezelhető vagy akár a teljesen gyógyítható betegségek közé tartoznak.

Amennyiben szívritmuszavar gyanúja áll fenn, keressen minket bizalommal, hogy az erre szakosodó specialistáink (elektrofiziológusok) segítségével pontos diagnózist állíthassunk fel és kiválaszthassuk az Önnek megfelelő, legkorszerűbb terápiát.

A szívizominfarktust egy elzáródott vagy kritikusan beszűkült szívkoszorúér okozza, amelyet kórházi körülmények között szívkatéteres beavatkozással nyitnak meg, illetve tesznek ismételten átjárhatóvá, általában egy fémháló, ún. sztent beültetésével. Miután a szívizomzat újra megfelelő mennyiségű vért kap, a betegek hamar panaszmentessé válnak, és pár nap megfigyelést követően távozhatnak a kórházból.

Hazakerülve a betegekben számtalan kérdés fogalmazódik meg:

• Eddig semmi bajom nem volt, miért kell most hirtelen ennyi gyógyszert szednem?
• Mire valók ezek a gyógyszerek?
• Nem is magas a koleszterinszintem, mégis gyógyszert adtak rá?
• Meddig kell szednem a vérhígítókat?
• Mikor húzhatják ki a fogam?
• Mikor sportolhatok újra?
• Mennyit mozoghatok?
• Hogyan kerülhetném el az újabb infarktust?
• Milyen tünetek esetén kell újra orvoshoz fordulnom?

Intézetünkben komplex szívizominfarktus utáni ellátást biztosítunk, melynek során a fentihez hasonló kérdésekre pácienseink választ kapnak, szívkatéterezésben és szívizominfarktus kezelésében tapasztalt kardiológus szakorvosaink gondozásba veszik, valamint dietetikus és gyógytornász bevonásával segítjük a helyes életmód kialakítását. Ezzel is próbáljuk segíteni pácienseink munkába és a hétköznapokba történő visszatérését.

Keressen minket bizalommal!