"
  • 1066 Budapest, Jókai utca 6. Corner Six irodaház

Interjú Dr. Sztipits Tamás proktológussal vastag-és végbélrák veszélyeiről – 5000 embernek nem kéne meghalnia

vastag és végbélrák veszélyei

A világon hazánkban a legmagasabb a vastag-és végbélrák előfordulási aránya. Évente több mint 5 ezer ember életet követeli a rosszindulatú daganat. Pedig talán, senkinek nem szabadna meghalnia  hiszen a korai, tünetmentes szakaszban közel 100 százalékosan gyógyítható. 

Mi okozhatja a rák kialakulását, mire kellene vigyáznunk?

kérdeztük dr. Sztipits Tamástól, az Országos Onkológiai Intézet adjunktusától, a  Geomedical Egészségügyi Központ onkosebész, proktológus szakorvosától. 

Környezeti és örökletes okok is felelősek a kialakulásért. Komoly veszélyt jelent a mozgásszegény, ülő életmód és az egészségtelen táplálkozás is. Gondolok itt a rostban szegény, feldolgozott élelmiszerekre, húskészítményekre,  különös tekintettel a vörös húsokra. Jó szívvel azt javasolnám mindenkinek, hogy hetente csak egyszer fogyasszon ezekből, és inkább a rostban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket részesítse előnyben. Érdekes például, hogy Távol-Keleten, alacsony a vastag- és bélrák előfordulási aránya, viszont ha ázsiai emberek európai környezetbe kerülnek -az említett egészségtelen táplálkozási szokásokat követve,- náluk is megjelenik nagyobb gyakorisággal a daganat. 

Milyen tünetek jelezhetik a daganat megjelenését?

A leggyakoribb tünetek a székelési szokások megváltozása, a véres széklet megjelenése, az indokolatlan puffadás és súlyvesztés, ezek mind utalhatnak rosszindulatú daganatra. Fontos megjegyezni, hogy a tünetek megjelenése már előrehaladottabb betegségre utalhat, ezért a szűrés nagyon fontos.

Melyek ezek a fokozatok? Milyen eséllyel gyógyítható a vastag – és végbélrák?

A daganat kialakulását az esetek 95%-ban polip-képződés előzi meg, ez a daganat előszobája, de még nem rosszindulatú betegsége.

A rosszindulatúság kialakulása után négy stádiumot különböztetünk meg a daganat előrehaladottsági állapota szerint, ezeket római I-IV számokkal jelöljük.

A gyógyulási esélyeket nagyban befolyásolja, hogy a betegség milyen stádiumban kerül felfedezésre. 

  • A legkorábbi stádiumban már megjelennek a rosszindulatú sejtek, de a daganat még nagyon felszínes, csak a bélfal felsőbb rétegeit érinti. Itt megfelelő műtéti kezeléssel a gyógyulás esélye közel 100%.
  • Ha a daganat a bélfal mélyabb rétegeibe is betör, már II. stádiumról beszélünk, de megfelelő kezeléssel itt is 85% körül van a teljes gyógyulás esélye.
  • A következő szakaszban megjelennek a nyirokcsomó áttétek, itt már általában a műtéti kezelést kemoterápiával vagy egyes esetekben sugárkezeléssel is ki kell egészíteni, de így is 75%-ban tudunk gyógyulást elérni.
  • A legelőrehaladottabb IV. stádiumban a betegség már távoli szerveket is megtámadott, távoli áttéteket adott, főleg a májba és a tüdőbe. Itt minden esetben komplex kemoterápiás kezelésre van szükség, és a gyógyulás esélye sokkal rosszabbak, 15-20% körül mozognak.

Gyógyultnak azt tekintjük, aki 5 évvel a kezelése után igazoltan tumormentes.

Az a legfélelmetesebb a rákbetegségekben, hogy hosszú ideig tünetmentesek, és az első tünetnél már gyakran áttétek is jelentkeznek… szinte gyógyíthatatlanok. Így van ez a vastag- és végbélráknál is?

Sajnos sok esetben tapasztaljuk, hogy az első tünetek fellépésekor már nem korai állapotú daganatos betegséggel állunk szembe. Fontos azonban azt is tudni, hogy a daganat kialakulásához vezető út hosszú, akár 10 év is lehet, és már korai fázisban is járhat enyhe tünetekkel, ezért érdemes ezekre figyelni.

A rák kezdetben egy jóindulatú polip képében jelentkezik, tehát egy jóindulatú sejtburjánzással indul. Csak hosszú évek alatt változik meg a természete. Tehát a legfontosabb a korai felismerés lenne.

Ez azt jelentené, ha semmilyen tünetünk nincs, akkor is menjünk orvoshoz? A béltükrözéstől minden ember retteg…

Szó sincs arról, hogy tünetmentesen béltükrözést kérjünk. A nemzetközi irányelvek a veszélyeztetett egyéneknél székletből kimutatott vérvizsgálatot javasolnak évente. Ezek a tesztek a vér jelenlétét mutatják ki a székletben. Kényelmesen, otthon elvégezhetőek, és 90%-os az érzékenységük. Ha a teszt pozitív, akkor van szükség vastagbél-tükrözésre. 

Vannak olyan tesztek, melyek nagy érzékenységgel kimutatják a polipokra vagy daganatkor jellemző gén-szekvenciákat a székletből, de persze ezek sokkal drágábbak.

Ha egy teszt pozitív, vastagbél-tükrözést javasolt végezni. Ha itt találnak egy polipot, akkor azt el is tudják távolítani, és ezzel a daganat kialakulása megelőzhető.

Ezek a vizsgálatok ma már altatásban is elvégezhetők, így nem járnak kellemetlenséggel.

A vastag-és végbélrákkal kapcsolatos megelőzés sajnos még nincs a köztudatban…Míg tőlünk nyugatabbra évtizedek óta szűrik, nálunk csak 2017-ben indult be a hivatalos országos vastagbél rákszűrés.

Igen, sajnos le vagyunk maradva ezen a téren. Az éves szűrésen résztvevők száma jelzi is, hogy a felvilágosítás még nem érte el a hatását. Ma körülbelül 10 ezer új beteget regisztrálunk évente, több mint 5 ezer beteg meghal a daganatos betegsége következtében. Nem lehet eléggé és elégszer hangsúlyozni, hogy manapság még mindig az idősebb korosztály betegségének tartják a vastagbélrákot, holott egyre inkább eltolódott az arány a fiatal felnőttek felé. Eddig az 50 év felettiek voltak a leginkább veszélyeztetettek, ma már a negyvenesek is, Ennek az okát még nem tudjuk. Sajnos tapasztalható volt sokáig egy általános szemérmesség is a vastagbél-rákkal kapcsolatban, mely fékezte a tudatosságot.

Ha kiszűrik az elváltozásokat, hogyan indul a kezelés?

Ha a vastagbél-tükrözés során rosszindulatú daganat igazolódik, a következő lépés a stádium meghatározás. Ehhez CT, MRI vagy PET-CT vizsgálatokat végzünk, majd egy onkológiai-bizottság, ún. onko-team meghatározza a megfelelő kezelési stratégiát.

A korai stádiumokban általában azonnal műtétet végzünk, míg előrehaladottabb esetekben már sokszor szerepet kap a sugár- és kemoterápia.

A műtétek többsége ma már laparoszkópos ún ’kulcslyuk’ sebészeti technikával zajlik, ezzel megkíméljük a beteget egy nagy hasi vágás okozta fájdalomtól, és jelentősen meggyorsítjuk a felépülést.

Fontos, hogy a műtétet olyan onko-sebész specialista végezze, aki a betegség komplex kezelésében járatos, hiszen itt hosszú-távú jó eredményeket kell biztosítsunk.

A nemzetközi előírások alapján ideálisan 2 hét alatt el kell végezni a szükséges vizsgálatokat, majd újabb 2 héten belül meg kell kezdeni a megfelelő kezelést vagy műtétet. Ennek a szoros időkorlátnak a tartása sokszor technikailag nagyon nehéz egy túlterhelt rendszerben, főleg egy ilyen pandémia közepette.

Ismét hangsúlyoznám, hogy a megelőzésre törekedjünk, így a műtét vagy a kemoterápia elkerülhető. A 45 év felettieknél javasolt évenkénti székletvizsgálat olyan egyszerű és kényelmes, hogy ezt senkinek nem javasolt elmulasztani. 

Figyeljenek az árulkodó tünetekre, és járjanak szűrésre, ez a legjobb tanácsom.