Kardiológia

Az EKG (elektrokardiográfia) a szív elektromos tevékenységéről nyújt számtalan fontos információt, amely elengedhetetlen a szívbetegségek diagnosztizálásához és követéséhez.

A vizsgálat menete:

• A felsőtest szabaddá tétele a pontos elektróda elhelyezés érdekében
• Kényelmes fekvő helyzetbe helyezkedés a vizsgálóágyon
• Elektródák precíz felhelyezése:
  • 6 elektróda a mellkas meghatározott pontjaira (V1-V6 elvezetések)
  • 4 elektróda a végtagokra (jobb és bal csuklóra, valamint bokákra)
• Nyugodt légzés mellett 10-15 másodperc alatt elkészül a regisztrátum
• A vizsgálati eredmény papírra nyomtatása 12 elvezetésben
• Szakorvos által készített értékelés

>Nyugalmi EKG nem csak a kardiológiai vizsgálat során szükséges, hanem tervezett műtétek előtt és terhesgondozás esetén is. A vizsgálat elkészítése teljesen fájdalommentes.

A szívultrahang olyan képalkotó eljárás, amelynek során mozgókép készül a szívről és a környező nagy erekről. A vizsgálat során számos fontos információ nyerhető a szív állapotáról, amelyek alapján részletes szívultrahang eredmény értelmezése válik lehetővé.

Mit mutat ki a szívultrahang:

• A különböző szívüregek és nagy erek méreteit
• Az áramlási viszonyokat
• A billentyűk működését
• Egyes szívrészletek mozgását
• A szívburok állapotát és a benne lévő folyadék mennyiségét
• Összességében a pumpafunkciót
• Lezajlott szívinfarktus után a károsodott terület mértékét

A szívultrahang teljesen fájdalmatlan vizsgálat, amely az emberi szervezetre nézve nem rendelkezik ismert káros hatással. A szívultrahang eredmény értelmezése azonnal megtörténik a vizsgálat során, így a páciens rögtön részletes tájékoztatást kap szíve állapotáról és a további teendőkről.

A terheléses EKG vizsgálat során megfigyelhető, hogy a szív hogyan viselkedik fokozott igénybevétel hatására. A vizsgálat hasznos információt nyújt az esetleges szívkoszorúér-szűkületekről, hiszen a fokozott terheléshez ilyenkor a szív nem tud megfelelően alkalmazkodni.

A terheléses EKG vizsgálat menete:

• Hasonlóan a nyugalmi EKG-hoz, elektródákat helyezünk a páciens mellkasára
• Vérnyomásmérő mandzsettát helyezünk a felkarra
• Szobakerékpáron fokozatosan növekvő ellenállással szemben kell biciklizni
• A fokozatosan növekvő terhelés hatására nő a szív munkája, szapora lesz a pulzus, nő a vérnyomás
• Mindezeket számítógépes program segítségével folyamatosan rögzítjük
• A vizsgálat addig tart, míg a páciens el nem éri a kitűzött célpulzust
• Amennyiben bármilyen panasz jelentkezik, a terhelést azonnal leállítjuk
• A tekerés befejeztével a nyugalmi pulzus eléréséig megfigyeljük a pácienst

Mennyi ideig tart a terheléses EKG vizsgálat?

A teljes vizsgálat általában 20-30 percet vesz igénybe, amely magában foglalja az előkészületet, a fokozatos terhelést és az utókövetést is. A terheléses EKG vizsgálat eredménye a regisztrált EKG-n különböző jelek formájában látható, amelyek alapján megállapítható a szívkoszorúerek állapota és a szív terhelhetősége.

A vizsgálat teljesen fájdalommentes, bár a fizikai aktivitás enyhe kellemetlenséggel járhat. Javasolt laza ruházat viselése, melyben könnyű kerékpározni. Külön sportcipő nem szükséges.

Szívritmus-szabályozó (pacemaker) kontroll

Különböző okok miatt beültetett szívritmus-szabályozó készülékeket 6 havonta ellenőrizni szükséges rendszeres kontroll keretében.

A vizsgálat célja:

• Az elmúlt időszakban rögzített adatok elemzése, amelyek számtalan hasznos információt nyújtanak
• A szükséges változtatások beprogramozása a készülék optimális működése érdekében

A vizsgálat során a szívritmus-szabályozó készülék fölé helyezett speciális leolvasófejen keresztül, számítógép segítségével az összes szükséges művelet elvégezhető. A beavatkozás teljesen fájdalommentes.

A rendszeres kontroll elengedhetetlen a készülék megfelelő működéséhez és a páciens biztonságához. A vizsgálat gyorsan elvégezhető és semmilyen kellemetlenséggel nem jár.

Hazánkban a szív- és érrendszeri megbetegedések (pl.: szívizominfarktus, agyi infarktus, alsó végtagi verőérbetegség miatti amputáció) vezető haláloki tényezőként ismertek. Kialakulásukért ún. rizikófaktorok tehetők felelőssé, amelyek egy részére az egyén nincs hatással (a genetikai hajlam, életkor, nem okán), más része azonban befolyásolható helyes életmóddal, esetleg gyógyszeres terápiával.
Több évtizedes kutatások alapján az alábbi rizikófaktorok megváltoztatásával vagy helyes kezelésével a szív- és érrendszeri megbetegedések száma csökkenthető.

• Mozgásszegény életmód
• Túlsúly, centrális típusú elhízás
• Nem megfelelő (mennyiségi és minőségi) táplálkozás
• Dohányzás
• Magas szérum koleszterinszint
• Cukorbetegség
• Magas vérnyomás

Több társszakma (dietetikus, gyógytornász, belgyógyász, angiológus, kardiológus, diabetológus) együttműködése szükséges a sikeres életmódváltáshoz és az esetleges felmerülő gyógyszeres terápia beállításához.

Hatékony életmódváltáshoz fontos feltárni az egyén eddigi tapasztalatait, tudását és mindennapi körülményeit. Az egyénre szabott konzultáció ugyanis kulcs a sikerhez.

Szakmailag javasolt szív- és érrendszeri kockázatbecslés:

• minden 40 év feletti férfinak, valamint 50 év feletti nőnek
• mindenkinek, akinek a családjában 55 év alatti életkorban szív- és érrendszeri esemény (pl. szívizominfarktus) történt
• amennyiben valamilyen rizikófaktorral rendelkezik (pl. magas koleszterinszint, magas vérnyomás)

Klinikánkon egyénre szabott szív- és érrendszeri kockázatbecslést követően lehetőséget biztosítunk a szükséges rizikófaktorok csökkentésére dietetikus, gyógytornász bevonásával, szükség esetén pedig optimális gyógyszeres terápiát állítunk be, így csökkentve egy esetleges szív- és érrendszeri esemény kialakulásának kockázatát.

Szívritmuszavarról beszélünk abban az esetben, amikor a szív normál elektromos ingerképző rendszere (ún. sinus csomó) és ingerületvezető rendszere károsodik. Kialakulhat kórosan alacsony, vagy ennek ellenkezője, túl gyors szívfrekvencia (pulzusszám). A normálistól eltérő elektromos területek is aktiválódhatnak, így a normálisnál korábban érkező ingerület miatt ún. extraütés jelentkezhet.

Szívritmuszavar tünetei

• Heves szívdobogás
• Kimaradó ütés érzése
• Szédülés
• Fulladás
• Mellkasi fájdalom
• A vérnyomásmérő alacsony, magas vagy szabálytalan pulzusszámot mutat

A szívritmuszavar tünetei mögött különböző ritmuszavarok állhatnak, melyek további kivizsgálást igényelnek. Pacemaker beültetésével, szívkatéteres beavatkozással vagy gyógyszeres terápiával a szívritmuszavarok a jól kezelhető vagy akár a teljesen gyógyítható betegségek közé tartoznak.

Amennyiben szívritmuszavar gyanúja áll fenn, keressen minket bizalommal, hogy az erre szakosodó specialistáink (elektrofiziológusok) segítségével pontos diagnózist állíthassunk fel és kiválaszthassuk az Önnek megfelelő, legkorszerűbb terápiát.

A szívizominfarktust egy elzáródott vagy kritikusan beszűkült szívkoszorúér okozza, amelyet kórházi körülmények között szívkatéteres beavatkozással nyitnak meg, illetve tesznek ismételten átjárhatóvá, általában egy fémháló, ún. sztent beültetésével. Miután a szívizomzat újra megfelelő mennyiségű vért kap, a betegek hamar panaszmentessé válnak, és pár nap megfigyelést követően távozhatnak a kórházból.

Hazakerülve a betegekben számtalan kérdés fogalmazódik meg:

• Eddig semmi bajom nem volt, miért kell most hirtelen ennyi gyógyszert szednem?
• Mire valók ezek a gyógyszerek?
• Nem is magas a koleszterinszintem, mégis gyógyszert adtak rá?
• Meddig kell szednem a vérhígítókat?
• Mikor húzhatják ki a fogam?
• Mikor sportolhatok újra?
• Mennyit mozoghatok?
• Szívinfarktus után mikor lehet dolgozni​?
• Hogyan kerülhetném el az újabb infarktust?
• Milyen tünetek esetén kell újra orvoshoz fordulnom?

Intézetünkben komplex szívizominfarktus utáni ellátást biztosítunk, melynek során a fentihez hasonló kérdésekre pácienseink választ kapnak, szívkatéterezésben és szívizominfarktus kezelésében tapasztalt kardiológus szakorvosaink gondozásba veszik, valamint dietetikus és gyógytornász bevonásával segítjük a helyes életmód kialakítását. Ezzel is próbáljuk segíteni pácienseink munkába és a hétköznapokba történő visszatérését.