Tartalomjegyzék
Interjú Dr. Argay Amanda szemész szakorvossal, a Geomedical szakorvosával
Piros szem, égő érzés, váladékozás – ismerős tünetek? A kötőhártya-gyulladás mindannyiunk életében felbukkanhat, és bizony sokszor nem könnyű eldönteni, vajon házipraktikákkal próbálkozzunk, vagy inkább rohanjunk orvoshoz. Dr. Argay Amanda szemész szakorvossal beszélgettünk, aki segít eligazodni ebben a gyakori, mégis sokszor félreértett problémakörben.
A vörös, gyulladt szem talán az egyik leggyakoribb panasz, amivel a betegek a rendelőbe érkeznek. Doktornő, mi történik ilyenkor valójában? Mi áll a szempirosság hátterében?
A pirosas vagy vörös szem hátterében rengeteg különböző ok állhat, kezdi mosolyogva Dr. Argay Amanda, amikor a rendelőjében leülünk beszélgetni. A leggyakoribb egyértelműen a kötőhártya-gyulladás, de nem minden piros szem mögött ez áll.
A szakorvos magyarázata szerint a szemgyulladásokat két nagy csoportra oszthatjuk: fertőzéses és nem fertőzéses eredetűekre. A fertőzéses gyulladások közül a bakteriális kötőhártya-gyulladás és vírusos kötőhártya-gyulladás a leggyakoribb, míg a nem fertőzéses csoportban immun eredetű, főként az allergiás reakciókkal találkozunk.
A szem vörössége valójában a kötőhártya ereinek kitágulása miatt alakul ki. A kötőhártya a szemünk fehér részét, valamint a szemhéjak belső felszínét borító vékony, átlátszó nyálkahártya, amely rengeteg apró érrel rendelkezik. Gyulladás esetén ezek az erek kitágulnak, így válik vörössé a szemünk.
Dr. Argay felhívja a figyelmet, hogy a szem pirosságának mértéke nem mindig jelzi a probléma súlyosságát. Néha egy kisebb irritáció is okozhat látványos vörösséget, míg komolyabb szemészeti betegségek kezdetben csak enyhe pirossággal járhatnak.
Hogyan ismerjük fel, hogy milyen típusú szemgyulladásunk van?
Amikor a páciensek bejönnek a rendelőbe, általában már a vizsgálat során hamar látszik, hogy bakteriális vagy vírusos gyulladással állunk szemben, meséli a doktornő. De van néhány trükk, amivel otthon is meg lehet különböztetni ezeket.
A kötőhártya-gyulladás tünetei és főbb típusainak jellemzői:
Bakteriális kötőhártya-gyulladás:
- Sárgás-zöldes, sűrű váladék
- Reggelente összeragadt szemhéjak
- Gyakran csak az egyik szem érintett kezdetben
- Jelentős pirosság és duzzanat
- Idegentest-érzés a szemben
Vírusos kötőhártya-gyulladás:
- Vizes, tiszta váladék
- Általában mindkét szem érintett
- Fül alatti nyirokcsomók duzzanata
- Gyakran kíséri felső légúti fertőzés
- Kis vérzések jelenhetnek meg a kötőhártyán
Allergiás kötőhártya-gyulladás:
- Intenzív viszketés
- Mindkét szem egyformán érintett
- Kifejezett könnyezés
- Szezonális előfordulás (pollenek esetén)
- Gyakran társul orrfolyással, tüsszögéssel
A bakteriális fertőzés esetén jellemzően sárgás-zöldes, sűrű váladék jelenik meg, ami miatt reggelente gyakran összeragadnak a szemhéjak – ennek kapcsán gyakran reggeli úgynevezett csipásságról számolnak be a páciensek. A vírusos gyulladás inkább tiszta, vizes könnyezéssel jár, míg az allergiás eredetű problémáknál az intenzív viszketés az árulkodó jel. Sajnos azonban a vírusos és allergiás kötőhártya gyulladás gyakran felülfertőződhet bakteriálisan.
Dr. Argay szerint érdemes megfigyelni azt is, hogy egy vagy mindkét szemünk érintett-e. A vírusos és allergiás gyulladások általában mindkét szemet érintik, bár az egyik oldal lehet rosszabb. A bakteriális fertőzés viszont kezdetben gyakran csak az egyik szemen jelentkezik, bár könnyen átterjedhet a másikra is.
A bakteriális kötőhártya-gyulladás esetén gyakran reggel a legrosszabb a helyzet, amikor a váladék az éjszaka során felhalmozódik. Jellemző a súlyos pirosság, a szemhéjak duzzanata és a kellemetlen, idegentest-érzés. Nem ritka, hogy a szemhéj széle is begyullad.
A vírusos kötőhártya-gyulladásnál a szem pirossága mellett gyakran a fül alatti nyirokcsomók duzzanata is megfigyelhető. Sokszor valamilyen felső légúti fertőzés kíséri vagy előzi meg. A vírusos gyulladás olyan súlyos is lehet, hogy kis vérzések jelennek meg a kötőhártyán, ami még ijesztőbbé teheti a látványt.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás elsősorban szezonális lehet, mint például a pollenallergia esetén, de akár egész évben fennállhat, ha például háziporatka-allergiáról van szó. A szemek viszketése gyakran olyan erős, hogy a páciensek nehezen tudnak ellenállni a dörzsölés késztetésének. A szezonális allergiás reakciók általában más tünetekkel, mint orrfolyás és tüsszögés is együtt járnak, így könnyebb felismerni a kiváltó okot.
Mikor forduljunk orvoshoz és mikor elég a házi kezelés?
Nem akarok pánikot kelteni, de vannak helyzetek, amikor nem érdemes várni, mondja határozottan a szakorvos. Ha romlik a látás, erős fájdalom jelentkezik, vagy nagyon bőséges a váladékozás, akkor mielőbb orvoshoz kell fordulni.
Mikor forduljunk orvoshoz sürgősen?
Mielőbb orvoshoz kell fordulni, ha az alábbi tünetek bármelyikét tapasztaljuk kötőhártya-gyulladás esetén:
- A látás bármilyen romlása vagy homályosodása
- Erős, szúró fájdalom a szemben
- Hirtelen kialakuló fényérzékenység
- A szem környékének kifejezett duzzanata
- Zöldes vagy sárgás, sűrű váladék nagy mennyiségben
- Kontaktlencse viselése mellett kialakult szemgyulladás
- Szemsérülést követő gyulladás
- Ha immunhiányos állapotban vagy cukorbetegségben szenvedünk
Ugyanígy nem szabad halogatni a vizsgálatot, ha erős fájdalom jelentkezik a szemben, ami túlmutat az egyszerű irritáción. A hirtelen kialakuló fényérzékenység szintén figyelmeztető jel lehet.
Bármilyen szemet ért sérülés utáni gyulladás esetén is szakorvoshoz kell fordulni. A kontaktlencse-viselőknek pedig különösen oda kell figyelniük, és bármilyen gyulladás vagy fertőzés jelénél le kell mondaniuk a lencse viseléséről, és mielőbb orvoshoz kell fordulniuk.
De mi a helyzet az enyhébb esetekkel? Ha csak enyhe pirosság és kis kellemetlenség érezhető, akkor egy napot várhatunk, figyelve, hogy javulnak-e a tünetek. De ha romlik a helyzet vagy két-három nap után sincs változás, akkor is érdemes szakemberhez fordulni.
A doktornő szerint sokan attól tartanak, hogy feleslegesen mennek orvoshoz. Inkább jöjjenek egyszer ‘feleslegesen’, minthogy késlekedjenek egy komolyabb problémával.
Azt is fontos tudni, hogy bizonyos csoportok különösen veszélyeztetettek a szemfertőzések szempontjából, és esetükben még gyorsabb reakcióra van szükség. Ide tartoznak a cukorbetegek, akiknek a szövődményeként gyakrabban előfordulnak szemproblémák. Az immunhiányos állapotban lévők szintén fokozott figyelmet érdemelnek, mert esetükben a fertőzések gyorsabban terjedhetnek és súlyosabb lefolyásúak lehetnek. A kontaktlencse-viselők pedig azért képeznek külön kockázati csoportot, mert a kontaktlencse maga is hordozhat kórokozókat, és a kontaktlencse alatti terület ideális környezetet biztosít a baktériumok szaporodásához.
Veszélyes lehet egy kezeletlen szemgyulladás?
Sajnos igen, a kezeletlen szemgyulladás komoly szövődményekhez vezethet, figyelmeztet Dr. Argay. A legrosszabb esetek egyike, amikor a hegesedések alakulnak ki, amelyek érintik a kötőhártyát vagy akár a szaruhártyát is. Ami igazán aggasztó, hogy a gyulladás a szaruhártyán hegeket hagyhat, ami tartós látásromlást okozhat. A szaruhártya olyan, mint a kamera lencséje – ha az sérült, homályos lesz a kép. És ezek a hegek gyakran maradandók.
A vírusos fertőzések némelyike, mint például a herpeszvírus okozta fertőzés, kezelés nélkül szaruhártya-fekélyhez is vezethet, ami szintén maradandó látáskárosodást okozhat.
A fekély olyan, mint egy kis seb a szaruhártyán, ami nehezen gyógyul, és hegeket hagyhat maga után.
Ezért különösen fontos, hogy ha a szemgyulladás tünetei jelentkeznek, és azok nem javulnak gyorsan, mindenképpen forduljunk szakorvoshoz. A doktornő hangsúlyozza, hogy a szem egészsége nem játék, és a korai kezelés kulcsfontosságú a szövődmények elkerülése érdekében.
Krumpli, kamilla, szemborogatás – a kötőhártya kezelése házilag tényleg használnak?
Dr. Argay széttárja a kezét, amikor a házi praktikákról kérdezem. Tudom, hogy a nagymamák mindent kamillával és krumplival gyógyítottak, de ezek valójában nem segítenek, sőt árthatnak is!
A kamillás borogatás a váladékozó szemnél ronthat a helyzeten, magyarázza a szakorvos. A krumpli vagy paradicsom pedig bár hűsítő hatású lehet, csak tovább irritálja a már amúgy is gyulladt szemet.
Ha mindenképp szeretnénk valamit tenni otthon, a váladékot tiszta zsebkendővel óvatosan letörölhetjük, és léteznek vény nélkül kapható szerek is, mondja. Bakteriális fertőzés gyanúja esetén például a “Septosyl” szóba jöhet, allergiára pedig allergia ellenes vénynélkül kapható szemcseppek.
Dr. Argay azonban hangsúlyozza: A műkönny tökéletesen ártalmatlan, de nem is gyógyítja a kötőhártyagyulladást. A házi praktikák helyett a szakorvos javaslata szerint érdemes inkább a szem tisztán tartására koncentrálni. A szemkörnyék óvatos tisztítása langyos vízzel benedvesített tiszta zsebkendővel vagy gézlappal sokat segíthet. Fontos azonban, hogy ne dörzsöljük a szemet, csak óvatosan töröljük le a váladékot, mert a dörzsölés tovább irritálhatja a már amúgy is érzékeny felületet.
A hideg borogatás valóban segíthet csökkenteni a duzzanatot és a gyulladást. Ehhez azonban nem krumplit vagy paradicsomot, hanem tiszta, hideg vízbe mártott, majd kicsavart puha törlőkendőt érdemes használni. Ezt helyezzük a szemre néhány percre, majd ismételjük többször. Ez a módszer hatékony lehet az allergiás eredetű duzzanatok enyhítésében.
Ha kontaktlencsét viselünk, a gyulladás első jelére azonnal vegyük ki, és a teljes gyógyulásig ne is próbáljuk visszatenni. A legjobb, ha a gyógyulás után új lencsével és tárolóval folytatjuk a viselést, mert a régi lencse és tároló újra fertőzheti a szemet. A kontaktlencse-folyadékokat is érdemes lecserélni, hogy minden potenciális fertőzésforrást kiküszöböljünk.
A szemgyulladás ideje alatt célszerű tartózkodni a sminkeléstől is, mivel ez csak tovább irritálhatja a szemet. Ráadásul a sminktermékek könnyen megfertőződhetnek, és így újra és újra visszafertőzhetik a szemet. Ha rendszeresen használunk szemfestéket vagy szempillaspirált, érdemes a gyógyulás után új termékekkel folytatni a sminkelést.
Érdekes történelmi tény, hogy a kamillás borogatás használata több száz évre nyúlik vissza, amikor még nem álltak rendelkezésre hatékony gyógyszerek. A kamilla valóban rendelkezik enyhe antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatással, de a modern orvoslásban már jóval hatékonyabb és biztonságosabb módszerek léteznek. A régi praktikák, bár a hagyomány részét képezik, sok esetben nem állják meg a helyüket a mai tudományos ismeretek fényében.
Fájdalmas a szemészeti vizsgálat?
Sok páciens fél a szemészeti vizsgálattól, főleg ha már eleve fáj a szemük, mondja megértően a doktornő. De mondhatom, hogy a szemészeti vizsgálat az egyik legkevésbé fájdalmas orvosi procedúra.
A vizsgálat során mikroszkóppal nézik meg a szemet, és bár a szemhéjakat szét kell húzni, ez csak kis kellemetlenséggel jár. Ha a szem nagyon fáj, érzéstelenítő cseppet használunk a vizsgálat előtt, így gyakorlatilag semmit nem érez a páciens.
Sőt, a vizsgálat sokszor már maga a kezelés kezdete is, teszi hozzá. Ha például egy szempilla vagy porszem okozza az irritációt, azt azonnal eltávolítjuk, és a megkönnyebbülés szinte azonnali.
Dr. Argay részletesen elmagyarázza, hogyan zajlik egy tipikus szemészeti vizsgálat szemgyulladás esetén. A folyamat a beszélgetéssel kezdődik a tünetekről: mióta tart a probléma, milyen tünetei vannak, volt-e már korábban hasonló panasza, visel-e kontaktlencsét, szed-e gyógyszereket és így tovább. Ezek az információk segítenek a diagnózis megállapításában és a megfelelő kezelés meghatározásában.
Ezután következik a szemvizsgálat, amely általában több részből áll. Először szabad szemmel nézik meg a szemet, figyelve a pirosság mértékét, a váladékozást és a szemhéjak állapotát. Ezt követi a speciális mikroszkópos vizsgálat, az úgynevezett réslámpás vizsgálat. Ez lehetővé teszi, hogy nagyítva, részletesen lássák a szem különböző részeit, beleértve a kötőhártyát, a szaruhártyát és a szemhéjakat.
A vizsgálat során néha festéket is cseppentenek a szembe – ez teljesen fájdalommentes, és segít kimutatni az esetleges sérüléseket a szaruhártyán. A festék zöld vagy sárga színű, és a sérült területeken megtapad, így jól láthatóvá téve a problémát. Ez különösen hasznos lehet a szaruhártya felszíni sérüléseinek vagy fekélyeinek kimutatására.
Bakteriális fertőzés gyanúja esetén néha mintát vesznek a váladékból, hogy azonosítsák a kórokozót és a megfelelő antibiotikumot választhassák. Ez a folyamat is gyors és csak minimális kellemetlenséggel jár. A mintavétel egy steril pálcával történik, amellyel óvatosan érintik a váladékozó területet.
A kötőhártya-gyulladás fertőző? Hogyan előzzük meg, hogy a család többi tagja is elkapja?
A szemgyulladások, főleg a fertőzéses típusok könnyen terjedhetnek, figyelmeztet a szakorvos. A legfontosabb a gyakori kézmosás és hogy ne dörzsöljük a szemünket.
A kötőhártya-gyulladás fertőzésének megelőzése:
A fertőzés terjedésének megakadályozására:
- Gyakori, alapos kézmosás, különösen szemérintés előtt és után
- Külön törölköző és párnahuzat használata
- Ágyhuzat rendszeres cseréje és forró vízben mosása
- Szemkozmetikumok használatának felfüggesztése a gyulladás idejére
- A fertőzött szemcseppek, kontaktlencsék, tárolók kidobása
- Közös használatú felületek (telefon, billentyűzet) rendszeres fertőtlenítése
- Kontaktlencse viselésének felfüggesztése a gyógyulásig
- Zsebkendőbe tüsszentés, köhögés a cseppfertőzés elkerülésére
Ha a családban valakinek szemgyulladása van, kerüljék a közös törölköző és párna használatát. Gyakori kérdés, hogy a kötőhártya gyulladás meddig fertőz – akár két hétig is fertőzőképes maradhat, szóval nem árt az óvatosság.
Dr. Argay praktikus tanácsként hozzáteszi: Ha kontaktlencsét hordanak, a gyulladás ideje alatt mindenképp térjenek át a szemüvegre, és a gyógyulás után új kontaktlencsével kezdjenek.
A fertőzés terjedésének megelőzésére a szakorvos további gyakorlati tanácsokat is ad. Minden családtag használjon külön törölközőt, és ezeket rendszeresen mossák ki forró vízben. A magas hőmérséklet segít elpusztítani a kórokozókat, amelyek egyébként a nedves törölközőn könnyen szaporodnának.
A beteg párnáját, ágyneműjét is célszerű gyakrabban cserélni, és lehetőleg forró vízben kimosni. A párnával a szem közvetlenül érintkezik, így az könnyen válhat a fertőzés forrásává.
A beteg által használt kozmetikumokat, különösen a szemhéjtust, szemceruzát, szempillaspirált érdemes kidobni. Ezek a termékek könnyen szennyeződhetnek, és később újra fertőzést okozhatnak. A kötőhártya gyulladás smink használat közben vagy után is kialakulhat, különösen ha a termékek szennyezettek vagy már régebbiek. A szakorvos szerint ez jó alkalom lehet a régebbi kozmetikumok selejtezésére, hiszen ezeket amúgy is rendszeresen cserélni kellene.
Kerüljük a közös használatú tárgyakat, mint például a mobiltelefonok, távirányítók, számítógép billentyűzete és egere. Ezek a tárgyak gyakran kézről kézre járnak, és így könnyen terjeszthetik a fertőzést. Érdemes rendszeresen fertőtleníteni ezeket a felületeket, különösen, ha a családban valaki szem fertőzéssel küzd.
Ha több gyermek is van a családban, különösen figyeljünk arra, hogy ne használják egymás játékait a fertőzés idején. A játékokat is rendszeresen fertőtlenítsük, különösen azokat, amelyeket a gyermekek gyakran az arcukhoz vagy a szemükhöz emelnek.
Dr. Argay kiemeli, hogy a vírusos kötőhártya-gyulladások cseppfertőzéssel is terjedhetnek, vagyis a köhögés, tüsszentés során a levegőbe kerülő kórokozók is fertőzhetnek. Ezért fontos, hogy a beteg zsebkendőbe köhögjön, tüsszentsen, és gyakran mosson kezet.
A kontaktlencse-viselők különösen veszélyeztetettek a szemfertőzések szempontjából. Számukra a szakorvos azt javasolja, hogy mindig mossanak kezet a lencsék behelyezése és kivétele előtt. Kövessék pontosan a lencse tisztítására és tárolására vonatkozó utasításokat, és ne használják a lencséket tovább az ajánlott időnél. Kerüljék a heti/havi/éves lencsék viselését úszás közben vagy zuhanyzáskor, mert a vízben lévő kórokozók a lencse alatt megtelepedhetnek. Amennyiben kontaktlencsét viselnek úszás során, akkor napi kontaktlencsét hordjanak. Ha bármilyen szemirritáció jelentkezik, azonnal vegyék ki a lencsét, és forduljanak szakorvoshoz.
Milyen hosszú a kötőhártya-gyulladás lappangási ideje?
A kötőhártya-gyulladás lappangási ideje – vagyis az az időszak, amikor már megtörtént a fertőzés, de még nem jelentkeznek a tünetek – szintén függ a kiváltó októl, magyarázza a doktornő.
A bakteriális kötőhártya-gyulladás esetében a lappangási idő rendszerint rövid, általában 1-3 nap. Ez azt jelenti, hogy a fertőzés után akár már másnap jelentkezhetnek a tünetek. Emiatt a fertőzés gyorsan terjed, különösen olyan közösségekben, mint az óvodák vagy iskolák.
A vírusos kötőhártya-gyulladásnál a lappangási idő kicsit hosszabb, általában 3-5 nap, de akár egy hét is lehet. Ez típusfüggő: például az adenovírus okozta gyulladásnál a lappangási idő 5-12 nap között változhat, míg a herpesz vírus esetében 2-14 nap is lehet.
Az allergiás kötőhártya-gyulladásnál nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett lappangási időről, mivel ez nem fertőző betegség. A tünetek az allergénnel való érintkezés után akár perceken belül jelentkezhetnek, és addig maradnak fenn, amíg az allergénnel való érintkezés tart.
Mennyi idő alatt múlik el a kötőhártya-gyulladás?
Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit a páciensek feltesznek, mondja Dr. Argay. A gyógyulási idő nagyban függ a gyulladás típusától és az alkalmazott kezeléstől is.
A bakteriális kötőhártya-gyulladás esetében, ha időben elkezdjük a megfelelő antibiotikumos kezelést, általában pár napon belül jelentős javulás tapasztalható. A tünetek már 2-3 nap után enyhülhetnek, de az antibiotikumos kezelést mindig a javasolt ideig, általában 5-7 napig folytatni kell, még akkor is, ha a tünetek már elmúltak. Ez azért fontos, mert a túl korán abbahagyott kezelés után a fertőzés visszatérhet, és akár rezisztenssé is válhat az antibiotikumra.
A vírusos kötőhártya-gyulladás általában hosszabb lefolyású, akár 2hétig is eltarthat. Sajnos erre nincs minden vírus esetében specifikus gyógyszeres kezelés, kivéve, ha pl: herpeszvírus okozza. A vírusos fertőzés gyakran magától gyógyul, de fontos a megfelelő higiénia betartása és a tüneti kezelés, hogy elkerüljük a szövődményeket és a bakteriális felülfertőződést.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás addig marad fenn, amíg az allergén jelen van. Ez pollenszezon esetén akár hónapokig is eltarthat, míg állandó allergéneknél (pl. háziporatka) folyamatos kezelést igényelhet. Az antiallergiás szemcseppek azonban általában 1-2 nap alatt enyhítik a tüneteket, ha rendszeresen használjuk őket.
Kötőhártya gyulladás kezelése: különböző típusok terápiás módszerei
A kezelés nagyban függ a gyulladás típusától, magyarázza Dr. Argay. Lássuk a leggyakoribb eseteket és a megfelelő terápiát:
A bakteriális kötőhártya-gyulladás esetén antibiotikumos szemcseppeket vagy szemkenőcsöket alkalmazunk. Ezek általában széles spektrumú antibiotikumokat tartalmaznak, mint például a tobramycin, gentamicin, vagy fluorokinolonok. A kezelést általában naponta 4-5 alkalommal kell alkalmazni, kb.7-10 napon keresztül. A szemkenőcsök különösen hasznosak éjszakára és szemhéjgyulladás esetén, mert hosszabb ideig fejtik ki hatásukat. Fontos, hogy az előírt kezelési időt betartsuk, még akkor is, ha a tünetek már javultak.
A vírusos kötőhártya-gyulladás kezelése főként tüneti. Mivel az antibiotikumok nem hatnak a vírusokra, a kezelés célja a kellemetlenség enyhítése és a szövődmények, a bakteriális felülfertőződés megelőzése.
Műkönnyet használhatunk a szem öblítésére és a kényelem javítására. Súlyosabb esetekben, különösen ha a szaruhártyát is érinti a gyulladás, szteroid tartalmú szemcseppek is szóba jöhetnek, de ezeket csak szemész szakorvos rendelheti el. Herpeszvírus okozta fertőzés esetén antivirális szemcseppek és szájon át alkalmazandó tabletták is szükségesek lehetnek.
Az allergiás kötőhártya-gyulladásnál antihisztamin tartalmú szemcseppek a leghatékonyabbak. Ezek enyhítik a viszketést és csökkentik a gyulladást. Súlyosabb esetekben hízósejt-stabilizáló szemcseppek vagy rövid ideig tartó szteroidos cseppek is szükségesek lehetnek. Természetesen, ha lehetséges, az allergén elkerülése vagy minimalizálása is része a kezelésnek – pollenszezonban segíthet a gyakoribb hajmosás, ha zárt ablak mellett alszunk és speciális pollenszűrős szemüveget is lehet viselni.
A kezelés sikeressége nagyban függ attól, hogy mennyire pontosan követjük az orvosi utasításokat. A szemcseppek helyes alkalmazása is fontos: a cseppentés után pár másodpercig zárva kell tartani a szemet.
Allergiás kötőhártya-gyulladás: speciális megközelítés
Az allergiás kötőhártya-gyulladás különleges figyelmet érdemel, mivel nagyon gyakori és sokszor krónikus problémává válhat, hangsúlyozza Dr. Argay. Az allergiás reakciók szezonálisak (pollenek, fűfélék virágzásakor) vagy egész évben fennállóak (háziporatka, állati szőrök) lehetnek.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás legjellemzőbb tünete az intenzív viszketés. Ez különbözteti meg leginkább a többi típustól. A szemek vörösek, könnyeznek, és a páciens gyakran érez homokszem-érzést a szemében. A szemhéjak gyakran duzzadtak lehetnek, különösen a reggeli órákban, és a szemfehérje elszíneződése jellegzetes, kékes vagy halványrózsaszín árnyalatú lehet.
A kezelésben az első lépés az allergén azonosítása és lehetőség szerinti elkerülése. Akut esetekben a vény nélkül kapható antihisztamin tartalmú szemcseppek segíthetnek enyhíteni a tüneteket. Súlyosabb vagy tartósan fennálló esetekben vényköteles gyógyszerekre lehet szükség, mint a hízósejt-stabilizáló szerek vagy kortikoszteroidos szemcseppek.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás gyakran társul más allergiás tünetekkel, mint az orrfolyás, tüsszögés vagy asztma. Ilyen esetekben a szemcseppek mellett szisztémás antihisztaminok is szóba jöhetnek.
Allergiás kötőhártya-gyulladás esetén segíthet a hideg borogatás, amely csökkenti a duzzanatot és a viszketést. Sokan tapasztalják, hogy a hűtött (de nem fagyasztott) műkönny használata is enyhíti a tüneteket.
Kötőhártya-gyulladás gyerekeknél: amit a szülőknek tudni kell
A gyermekek különösen hajlamosak a kötőhártya-gyulladásra, részben a közösségekben (óvoda, iskola) való könnyebb terjedés miatt, részben pedig azért, mert gyakrabban dörzsölik a szemüket és így könnyebben átvihetik a fertőzést egyik szemről a másikra, vagy akár egyik gyermekről a másikra, magyarázza Dr. Argay.
A gyermekkori kötőhártya-gyulladás tünetei hasonlóak a felnőttkorihoz: pirosság, duzzanat, váladékozás. Ami különösen figyelemreméltó, hogy a gyermekek gyakran nehezebben tudják verbalizálni a panaszaikat, ezért a szülőknek figyelniük kell a jelekre: gyakori szemdörzsölés, pislogás, fénykerülés vagy fokozott könnyezés és váladékozás mind figyelmeztető jelek lehetnek.
A gyermekek kezelésénél különösen fontos a megfelelő higiénia betartása. A kézmosás jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A szülők segítségére van szükség a megfelelő szemhigiénia fenntartásában, a szemcseppek szabályos alkalmazásában, és a fertőzés továbbterjedésének megakadályozásában.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden szemcsepp biztonságos gyermekek számára. Bizonyos készítmények, különösen a szteroid tartalmúak, gyermekeknél csak óvatosan, rövid ideig és szakorvosi felügyelet mellett alkalmazhatók. Mindig konzultáljunk szemész szakorvossal, mielőtt bármilyen kezelést elkezdenénk.
A bakteriális kötőhártya-gyulladás esetén az antibiotikumos szemcseppek általában biztonságosan alkalmazhatók gyermekeknél is, megfelelő adagolásban. Vírusos esetekben főleg a tüneti kezelés jön szóba, míg allergiás eredetű problémáknál az antihisztamin tartalmú cseppek többsége gyermekeknél is használható.Gyermekek esetében különösen fontos a közösségből való átmeneti kimaradás a fertőzés ideje alatt. A gyermek akkor térhet vissza az óvodába vagy iskolába, amikor már nem fertőző, amit általában a váladékozás megszűnése jelez. Ez bakteriális fertőzés esetén, megfelelő kezelés mellett általában 2-3 nap után bekövetkezik.
Kötőhártya-gyulladás terhesség alatt: speciális megfontolások
A terhesség alatt jelentkező kötőhártya-gyulladás kezelése különleges óvatosságot igényel, mondja Dr. Argay. A várandósság alatt a hormonális változások következtében szemszárazság, szemhéjgyulladás is megjelenhet.
Az egyik legfontosabb szabály, hogy terhesség alatt mindig konzultáljunk orvossal, mielőtt bármilyen gyógyszert, beleértve a szemcseppeket is, használnánk. Bizonyos antibiotikumok és más hatóanyagok kerülendők a várandósság alatt.
A terhesség alatt általában biztonságosnak tartott kezelések közé tartoznak bizonyos antibiotikumos szemcseppek (például azithromycin, erythromycin), és a műkönnyek többsége. Számos antihisztamin szemcsepp azonban nem ajánlott, különösen a terhesség korai szakaszában. Amennyiben gyógyszeres helyi szemcsepp kezelésre van szükség, akkor javasolt a könnycsatornát a belső szemzug megnyomásával lezárni, hogy minimalizáljuk a csepp lenyelését és így annak szisztémás egész szervezetet érintő hatását.
Visszatérő vagy nem múló kötőhártya-gyulladás: mit tegyünk?
A visszatérő vagy krónikus kötőhártya-gyulladás mindig alaposabb kivizsgálást igényel, hangsúlyozza Dr. Argay. Ha a tünetek a megfelelő kezelés ellenére sem múlnak el, vagy rendszeresen visszatérnek, az számos ok következménye lehet.
A leggyakoribb okok közé tartozik a nem megfelelően kezelt eredeti fertőzés, a kontaktlencse nem megfelelő használata vagy ápolása, a szemhéjszél krónikus gyulladása (blepharitis), a krónikus szemszárazság, vagy akár a rendszeresen használt smink vagy kozmetikumok által kiváltott allergiás reakció.
Az is előfordulhat, hogy a visszatérő tünetek hátterében valójában nem kötőhártya-gyulladás, hanem más szemészeti probléma áll, mint például a szaruhártya gyulladása (keratitis) vagy a szivárványhártya gyulladása (iritis). Ezért fontos, hogy ismétlődő panaszok esetén mindenképpen forduljunk szemész szakorvoshoz.
A kivizsgálás során a szakorvos részletes szemvizsgálatot végez. A kezelés természetesen a kiváltó októl függ, és lehet gyógyszeres (erősebb antibiotikumok, szteroidok, immunszuppresszív szerek), de akár életmódbeli változtatásokat is igényelhet.
Amit mindenképp érdemes megjegyezni
A legfontosabb üzenetem: a szem érzékeny szerv, nem érdemes kísérletezgetni vele, összegez a doktornő. Különösen kontaktlencse-viselőknél vagy gyerekeknél inkább legyünk túl óvatosak, mint hogy kockáztassunk.
Az egészséges életmód, a rendszeres kézmosás és a káros szenvedélyek elkerülése mind hozzájárulnak nemcsak általános egészségünkhöz, hanem specifikusan a szemünk egészségéhez is.
Ne feledkezzünk meg a rendszeres szemészeti szűrővizsgálatokról sem, amelyek segíthetnek korán felfedezni és kezelni a különböző szembetegségeket, mielőtt komolyabb problémákat okoznának.
Dr. Argay Amanda szavaival élve: “Sokszor néhány nap is számít, és meghatározhatja, hogy egyszerű kezeléssel vagy hosszú, bonyolult folyamattal gyógyul-e a szemünk.”