Állandó tüsszögés, gyakori orrfolyás, szemviszketés és orrdugulás? Ezek a kellemetlen, sokszor szűnni nem akaró tünek gyakran utalhatnak szénanáthára. A betegség lényegében a szervezet túlzott immunreakciója miatt alakul ki. De vajon hogyan kezelhető a szénanátha? Ebben a cikkben összefoglaljuk, mit érdemes tudni erről a betegségről, pontosan milyen fajtái és tünetei ismertek, és arról is beszélünk, hogyan kezelhető a leghatékonyabban a szénanátha.
A szénanátháról általánosságban
A szénanátha (szaknyelven rhinitis allergica) már megnevezését tekintve is érdekes. A nátha szó ugyanis jellemzően meghűlést, megfázást, a felső légutak heveny vírusos fertőzéséből kialakuló – általában néhány nap alatt kezelés nélkül is megszűnő – megbetegedést jelöl.
A szénanátha esetében azonban nem beszélhetünk vírusokról, és a megfázás bizonyos tüneteit sem tapasztaljuk – kivéve persze a tüsszögést és orrfolyást.
De akkor mi a szénanátha?
Lényegében a szervezet egy – leggyakrabban pollenekre adott – allergiás reakciója.
A szénanátha kialakulásának okai
A betegség tehát lényegében az allergia egy fajtája. (Allergiának nevezzük a szervezet túlzott immunválaszát olyan anyagokra, amelyek normál körülmények között nem okoznak problémát.
Hogy jobban megértsük a jelenséget, egy kicsit jobban meg kell értenünk szervezetünk működését.
Amikor a szervezetbe valamilyen idegen anyag kerül, azonnal bekapcsol testünk védelmi rendszere, és megkezdi a szükséges ellenanyag termelését. A cél ugyanis a szervezetbe jutó baktérium, vírus vagy gomba mielőbbi hatástalanítása.
Az allergia épp ilyen reakció, amelyet a hisztamin szervezetbe jutása vált ki. Ilyenkor a testünkben immunoglobulin (ellenanyag) szabadul fel, amely gyulladást okoz.
A szénanáthának alapvetően két típusát különböztetjük meg:
- a szezonális szénanáthát;
- és a nem szezonális szénanáthát.
A betegség két típusa között a tünetekben nincs érdemi különbség, csupán azok fennállásának idejében. Amíg ugyanis a szezonális szénanátha tünetei jellemzően maximum 1 hónapig tartanak, addig az allergia nem szezonális változatának tünetei akár egy évig is fennállhatnak.
A szénanátha a lakosság mintegy 10-15%-át érinti. A nemek eloszlását tekintve nincs különbség, hiszen a szénanátha férfiaknál és nőknél egyaránt, bármely életkorban előfordulhat. (Ez azt is jelenti, hogy abból, hogy eddig még nem jelentkeztek szénanátha tünetei rajtunk, még nem következik, hogy a jövőben sem fognak.)
Arra a kérdésre azonban, hogy örökölhető-e a szénanátha, a tudomány egyelőre nem tudott biztos választ adni. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy az allergiás hajlam önmagában öröklődhet, illetve, hogy az egyéb allergiás megbetegedésektől (pl. ételallergiától, ekcémától) szenvedők gyakrabban küzdenek a szénanáthával is.
Mik a szénanátha tünetei, és hogyan ismerhető fel a betegség?
A leggyakoribb tünetek a vizes orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, és viszkető érzés az orrban és a torokban. Nem ritka továbbá, hogy az allergiás reakció szemtünetekkel is jár. Ezek leggyakrabban a szemviszketés, könnyezés, a bevörösödött kötőhártya, esetleg szemkörnyéki ödéma (szemmel látható, vizenyős duzzanat). Ezt a tüneteggyütést egyébként az allergiás eredetű nátha, illetve szintén allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás okozza.
A fenti tünetek mellett pedig előfordulhat fejfájás, fáradtság, és ebből adódóan a koncentrációkészségünk is csökkenhet.
A szénanátha felismerése igen egyszerű: a jellegzetes tünetek leírásával (ld. fentebb) és jelentkezésük körülményeinek tisztázásával (pollenszezonban naponta a többször, rohamszerűen fellépő tünetek) a szakember könnyen felállítja a diagnózist.
A beteg kikérdezésén túl pedig egy bőrpróbát is el kell végezni. Ezt egy úgynevezett Prick-teszt segítségével oldják meg a szakemberek. A bőrteszt során a bőrre csepegtetett allergéneket apró karcolások segítségével juttatják a bőrfelszín alá. Amelyik allergén cseppje alatt és körül duzzanat és vörös folt jelenik meg, arra a beteg allergiás.
A szakorvosi vizit és Prick-teszt mellett pedig vérvizsgálat is elvégezhető. Ebben az esetben a vérben található antitestek szintjét kell meghatározni. Amennyiben ugyanis ez a szám emelkedik, az allergia – esetünkben a szénanátha – bizonyítást nyert.
A szénanátha kezelése, gyógymódja
Ahogyan a legtöbb allergiatípusra, jelenleg a szénanáthára sincs végleges gyógyír. Ennek megtalálása egyébként azért is nagyon komplikált, mert a betegséget igen sok különböző allergén egymástól függetlenül is kiválthatja A szénanátha azonban jól kezelhető, ezáltal a tünetek jelentős része is megelőzhető vagy megszüntethető.
A szénanátha kezelésének három alapvető módját ismerjük:
- a tüneteket kiváltó allergének kerülése;
- a betegség gyógyszeres kezelése;
- immunterápia.
Lakásban, irodában és egyéb beltéri helyiségekben légkondicionálóval a pollenek majdnem 100%-át szűrhetjük. Kültéri helyiségek esetében pedig két megoldás létezik. Bizonyos esetekben elég, ha kerüljük az allergének által „fertőzött” területeket, néha azonban indokolttá válik a maszk viselése is.
A betegségre jellemző duzzanatot, orrfolyást és viszketést az úgynevezett hisztamin nevű anyag felszabadulása idézi elő. Érdekesség, hogy ez ugyanaz az anyag, mely a méh vagy egyéb rovar csípése után a bőrpírt, a bőrduzzanatot és viszketést (szélsőséges esetekben allergiás sokkot) okozza. A szénanátha és a többi allergiás orrgyulladás kezelése a hisztamin hatásának megakadályozásával történik: antihisztamin-tablettával, illetve orrspray segítségével.
| FONTOS! Egyes antihisztamin tartalmú gyógyszerek befolyásolhatják az autóvezetéshez vagy egyéb gép kezeléséhez szükséges képességeket, ezért mindenképpen tájékozódjon orvosától a különböző tünetek enyhítésére ajánlott gyógyszerek alkalmazása előtt. |
Az immunterápia az allergénnel szembeni toleranciát növeli. Ez jellemzően azon betegek esetében indokolt, akik 2-3 hónapot meghaladóan is szenvednek a szénanátha allergiás tüneteitől.
Hatással van az időjárás a szénanáthára?
Ahogy fentebb már írtunk róla, létezik szezonális és nem szezonális szénanátha. Ebből adódóan a válasz igen, a szezonális szénanáthára hatással van az időjárás. Ezek tünetei ugyanis általában kora tavasszal (esetenként már február végén is) jelentkezhetnek. Hiszen a mogyoró, a nyír és a kőris például ilyenkor is virágzásba kezdhetnek.
Jelentős arányban azonban inkább április végétől, júliusig tart az allergia – így a szénanátha – szezonja. Ilyenkor pedig a különböző füvek és gabonafélék okozzák a problémát. Ezt követően pedig augusztustól októberig a különböző gyomok pollenjei okozhatnak szénanáthás tüneteket. Ezzel kapcsolatban a parlagfű különösen problémás, mivel az ország szinte teljes egészét beborítja ez a gyomnövény.
És a klímaváltozás?
Nos, igen. Manapság egyre gyakrabban hallani a klímaváltozás különböző következményeiről. Egyes kutatások pedig azt mutatják, hogy a szénanáthával küzdők száma növekedni fog a klímaváltozás hatására.
Ezeket érdemes tehát tudni a szénanátháról. Amennyiben hasznosnak találta cikkünket, kérjük, ossza meg ismerőseivel is, hogy ezáltal segítsen nekik megszabadulni a szénanátha kínzó tüneteitől. Ha pedig magán vagy valamely családtagján tapasztalja a fent leírt tüneteket, érdemes fül-orr-gégészeti vizsgálatra jelentkezni, hogy mielőbb megkezdődhessen a kezelés.
Kapcsolódó szakterületeink: