Viszkető, égő, száraz szemek, gyakori fejfájás: rendszerint civilizációs ártalom jelei, amelyek a képernyő előtt töltött idő növekedésével egyre sűrűbben fordulnak elő és okoznak mind komolyabb egészségügyi problémát.
Az ülőmunkát végzők, főleg, akik irodában, monitort bámulva töltik el napjaik nagy részét, jól tudják, hogy sokszor órák telnek el ugyanabban a testhelyzetben, ugyanarra a pontra meredve. Mert nem ritka, hogy napi 10-12 órán keresztül bámulja az ember a kék fényt: ennyi időt tölt a számítógép előtt, még többet a telefonjára meredve. Ráadásul teszi mindezt természetellenes testhelyzetben és fényben. Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy mind többen küzdenek szemviszketéssel és -szárazsággal, fej-, nyak- és derékfájdalommal. Sőt olyannyira elterjedtek ezek a tünetek, problémák, hogy az orvostudomány nevet is adott nekik: ezek az úgynevezett
számítógép előtti munkavégzés okozta szindrómák.
A számítógéphez kötött, hosszú órákon át tartó munkavégzés tehát kifejezetten ártalmas lehet az egészségre. Ezért – elvileg – hat óránál többet senkinek sem szabadna a monitor előtt ülnie, efféle munkát végeznie. Sőt
óránként 10 perc szünetet ír elő a dolgozókat védő szabályzat.
Hogy miért? Mert nem csak a hát-, de szemizmok is görcsösen megfeszülnek, ha merev tekintettel „bámulnak” a monitorra órákon át. A szemgolyóra kívülről tapadó izmok feladata, hogy a szemet a megfelelő irányba állítsák. Amennyiben mereven figyel egy pontot, ezek az izmok megfeszülnek. Ha pedig ez az állapot hosszan, órákon át fennáll, az izmok feszülésére kellemetlen tünetek hívják fel a figyelmet: tompa vagy görcsös fájdalom jelzi a tarkónál, homlok- vagy halántéktájon, hogy a látószervünknek pihenésre van szüksége. Rontja a helyzetet a fájdalomhoz társuló száraz szem érzete, ami viszketéssel, égő érzéssel járhat.
A problémát a legtöbben rendszerint szemcseppel, súlyosabb esetben fájdalomcsillapítóval kezelik, pedig van jobb megoldás. A legjobb persze az lenne, ha kevesebb időt töltene az egyén a vibráló monitor előtt – ebből az időből lecsípni azonban sokan nem tudnak. Ezért tartson időnként, lehetőleg óránként – de még jobb lenne fél óránként – szünetet, minimum tíz percet. Ezt az időt töltse tornával.
Álljon fel, nyújtózzon nagyokat, végezzen derék- és vállkörzést, guggoljon le néhányszor, tegyen kisebb sétát, igyon egy nagy pohár vizet
– és semmiképpen se a mobiljára tapadva töltse ezt a kis időt.
A szem mellett a nyakizmok görcsével is számolni kell, ami szintén okozhat erős tarkótáji fájdalmat, melyet akár szédülés, hányinger is kísérhet. Hogy e tüneteket csillapítsa, végezzen speciális nyaki gerinctornát.
Tornával a fájdalom ellen
A torna ez esetben nem csak teste nagyobb izmainak átmozgatását jelenti, de szemtornát is. Miből áll mindez?
- Nézzen egy távolabbi pontra néhány másodpercig, majd tekintsen körbe minden irányba lazán anélkül, hogy bármit is mereven fixírozna.
- „Számolja” meg szemével a helyiség sarkait, nagyobb bútorait, de eközben csak a szemét mozgassa, a fejét ne.
- Ezután végezzen lazán fejkörzést, hajlítsa óvatosan a fejet minden irányba. Ki is egészítheti a tornát: masszírozza át nyakizmait, halántékát.
A nyakizmok görcseit, a gerinctáji fájdalmakat a következőképpen enyhítheti:
- Üljön egyenesen a széken, telitalppal a földön.
- Nyakával nyújtózkodjon a plafon felé, majd lazítsa el ezeket az izmokat. Segíthet, ha szék helyett gerinckímélő labdán ül, de nagyon fontos az is, hogy a monitor szemmagasságban legyen, illetve jó szolgálatot tehet egy könyöktámasz, illetve monitor szemüveg is.