Tartalomjegyzék

Sokaknál már a szó hallatára is fejfájás jelentkezhet. Nem túlzás azt állítani, hogy az egyik leggyakoribb betegség vagy tünet. Mindenki találkozott már vele az élete során. Az pedig csak a hab a tortán, hogy rengeteg típusa létezik.

Sokszor nehéz megállapítani, mik a fejfájás okai, és hogyan szüntessük meg azt. Egyáltalán, kihez kell fordulni fejfájás esetén?

Éppen ezért született meg ez a cikk, amiből megtudhatja, pontosan melyik típusú fejfájás gyötri, és milyen kivizsgálásra van szükség.

Mi a fejfájás?

Jó eséllyel tényleg nem él olyan ember a Földön, akinek valaha nem fájt volna a feje. A fejfájás a leggyakoribb neurológiai panasz, amivel az emberek orvoshoz fordulnak.

Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a fejfájásnak két fő típusa van: az elsődleges és a másodlagos fejfájás.

Előbbi esetben a fejfájás maga a betegség. Utóbbiban pedig csak valamilyen egyéb betegség tünete.

A fejfájás mögött számtalan dolog állhat, de a leggyakoribb okok a következők:

• magas vérnyomás,
• szembetegségek,
• fejsérülés,
• a nyaki gerinc elváltozásai,
• koponyaűri nyomás,
• láz,
• stressz,
• kialvatlanság,
• kevés folyadék fogyasztása.

És bár az okok kivizsgálása alapvetően a szakorvos feladata, az alábbiakban adunk néhány támpotot, amely segíthet eligazodni a témában.

Valamint egy fejfájási naplót is készítettünk, amelyet rendszeresen kitöltve komoly segítséget adhat kezelőorvosának, a diagnózis felállításakor.

Fejfájás típusai

A fejfájás kezelése attól függ, hogy milyen típusú maga a fejfájás. Rengeteget segíthet a megoldásban, ha már célzottan tudunk orvoshoz fordulni, mert van sejtésünk, hogy a fejfájás a konkrét betegség, vagy csak annak tünete.

Elsődleges fejfájás típusai

Elsődleges fejfájás, amikor a fájdalom maga a probléma és nem egy másik betegség tünete. Lényegében ezt a csoportot nevezzük neurológiai fejfájásoknak. Ezen belül öt alkategóriát tartunk számon.

1. Migrénes fejfájás

Migrénről beszélünk, amikor rohamokban jelentkező, súlyos, többnyire féloldali fejfájásra gondolunk. Egy-egy a roham annyira erős is lehet, hogy a páciens úgy érzi, csak egy sötét, csendes szobában fekve tudja átvészelni.

Bár a migrén pontos okát még mindig nem tudjuk, a rohamok gyakorisága és erőssége gyógyszerek által rendkívül hatékonyan csökkenthető.

A migrén fázisai:

1. A páciens hangulatváltozást, fáradtságot vagy épp feldobottságot észlel. Esetenként étvágyváltozás is jelentkezik. Az orvosi szakzsargon ezt a fázist hívja prodromának.
2. Aurás migrén esetén megjelennek az aurás jelenségek, amelyek lehetnek vizuális , szenzoros vagy motoros jellegűek.
3. Ezután jelentkezik maga a fejfájás, ami jellemzően hang- és fényérzékenységgel, időnként émelygéssel jár. Majd a fájdalom (általában alvás vagy hányás után) megszűnik.
4. Az utolsó szakaszban fáradtságot, étvágytalanságot érezhet a beteg.

A migrénnek két típusát ismerjük: közönséges migrén és aurás migrén.

A közönséges migrén tünetei

Sokak számára ismerősek lehetnek az alábbi tünetek:

• a mérsékelttől egészen a súlyosig terjedő, általában egyoldali, de olykor kétoldali fejfájás;
• a fájdalom lüktető, pulzáló jellegű, mozgás hatására pedig romlik;
• hányinger – hányással vagy anélkül;
• valamint fény- és hangérzékenység.

Egy roham 4-27 órán keresztül is tarthat, ha nem kezelik. Az előfordulási gyakoriság pedig pácienstől függ. Vannak, akiknél havonta többször is jelentkezhet, másoknál pedig csupán évente néhányszor.

2. Aurás migrén

Az aurával járó migrén némiképp különbözik a közönséges migréntől.

Az aurás migrén tünetei

A következő tünetek árulkodóak lehetnek:

• vibráló fények, szikrák, és egyéb hasonló fényjelenségek;
• lassan növő, a látást zavaró sötét vagy homályos foltok;
• végtagzsibbadás, tűszúrásszerű érzés;
• ritkább esetekben gyengeség, illetve hangképzési vagy beszédzavar;
• vagy akár szédülés és egyensúlyzavar.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

A diagnózis a betegség jellemzői és a páciens panaszai, tapasztalatai alapján állítható fel. A neurológus és a laborvizsgálat pedig számos betegség kiszűrésében segíthet. Érdemes tehát minden migrénes tünetet kivizsgálni.

De mindenképp javasolt orvos segítségét kérni, ha a korábbi tünetek változnak, illetve a fájdalom nyaki merevséggel, kiütéssel, zavartsággal, kettős látással, gyengeséggel, zsibbadással vagy nehezített beszéddel párosul.

3. Tenziós fejfájás

Ez a fejfájások leggyakoribb típusa. És bár kevésbé súlyos, mégis befolyásolhatja a mindennapjainkat. Jellemzően enyhe vagy mérsékelt fájdalommal jár. Nők esetében gyakoribb, mint férfiaknál.

A tenziós fejfájás tünetei

Az alábbi tünetek utalhatnak tenziós fejfájásra:

• enyhe vagy mérsékelt, jellemzően tompa, szorító fájdalom;
• a fejfájás halánték– vagy homloktájékon jelentkezik;
• nyomásérzékenység fejbőrön, a vállon és a nyakizomokon;
• fáradtság, alvási nehézségek;
• koncentrációs zavarok;
• ingerlékenység;
• étvágytalanság.

A tenziós fejfájás okai

Az okok még ma sem tisztázottak. Korábban az arc, a nyak és a fejbőr izmainak görcsös összehúzódását sejtették a fájdalom mögött, és a stresszre és feszültségre vezették vissza. Újabban pedig bizonyos agyi molekulákat sejtenek a háttérben.

A tenziós fejfájás két csoportra osztható: epizodikus, tehát időnként megjelenő; és krónikus, vagyis folyamatosan fennálló.

A tenziós fejfájást kiváltó leggyakoribb okok:

• stressz, depresszió, szorongás;
• alváshiány, alvászavar;
• fizikai aktivitás hiánya;
• rossz testtartás;
• menstruáció, terhesség, menopauza;
• bizonyos gyógyszerek (pl. vérnyomáscsökkentők, túl sok fájdalomcsillapító)

4. Cluster fejfájás

A cluster fejfájás általában több héten át, napi rendszerességgel jelentkezik. Féloldali, főként szemkörnyéki, erős fájdalommal és egyéb tünetekkel. A cluster a trigemino autonom fejfájások csoportjába tartozik.

A cluster fejfájás tünetei

Általában az alábbi tünetek jelentkeznek:

• orrdugulás, orrfolyás és könnyezés;
• az érintett oldali szem vörössége;
• kötőhártya belövelltség, könnyezés;
• az érintett oldali pupilla szűkülése;
• esetleg a szemhéj lezáródása;

Ellentétben a migrénes fejfájással, a fekvés általában ront a tüneteken, a mozgás viszont enyhíti, akár meg is szüntetheti azokat.

A cluster fejfájás oka

A betegség oka egyelőre ismeretlen, de főként 20-40 év közötti férfiak körében jelentkezik. És azt is megfigyelték, hogy a rohamok sokszor stressz, erős fényhatás és alkoholfogyasztás következtében jelentkeznek.

Cluster fejfájás diagnózis:

A kórmeghatározás feltételei:

• minimum 5 korábbi roham;
• erős, féloldali, szemkörnyéki fájdalom;
• 1-8 napos gyakoriságú rohamok.

A cluster fejfájás kivizsgálásakor elsőként a tüneti fejfájást kell kizárnunk. Tehát neurológiai szakvizsgálat, laborvizsgálat, nyaki gerincröntgen, illetve koponya MR-vizsgálat is indokolt lehet.

Másodlagos fejfájás típusai

Másodlagos fejfájásról beszélünk, amikor a fejfájás nem a betegség, hanem csak annak egy tünete. Ezeknek több típusa lehet, mi most a két leggyakoribb esetre fókuszálunk: a szemészeti és a fül-orr-gégészeti problémákra.

Szem- és fejfájás, avagy Milyen szemészeti betegségek okoznak fejfájást?

A másodlagos fejfájást okozhatja valamilyen szemészeti probléma. Ezeknek három csoportja létezik:

• az egészséges szem anatómiai és fiziológiai rendellenessége;
• a szem betegségeit kísérő fejfájás;
• szemtüneteket okozó, de nem szemészeti eredetű fejfájás.

Anatómiai és fiziológiai problémák

Ez takarhat optikai rendellenességeket (pl. fénytörési hiba, távollátás, eltérő dipotriaérték).

Emellett beszélhetünk izomeredetű panaszokról is. Ezeket okozhatja a szemizom gyengesége, az állandó izomfeszülés stb. Ezek származhatnak vírusfertőzésből, kimerültségből, valamilyen gyulladásból vagy pajzsmirigybetegségből.

És ide sorolhatjuk a környezeti problémákat is (pl. rossz látási viszonyok, nem megfelelő szemüveg, gyenge kontrasztok.)

Szembetegségek okozta fejfájás

Akad néhány konkrét szemészeti probléma is, amelyek fejfájáshoz vezethetnek. Ilyen például a glaukóma, más néven zöldhályog, fénytörési hiba, esetleg látásromlás.

A zöldhályog gyakori tünete a ködös látás, illetve a féloldali, jellemzően szem körüli fájdalom érezete. Ez járhat hányingerrel, hányással is.

Fejfájást okozhat továbbá a szem gyulladásos megbetegedése, (pl. szivárványhártya-gyulladás vagy látóideg-gyulladás. Előbbinél közelre nézéskor, utóbbinál szemmozgásra jelentkező fájdalom jelentkezhet.

Szemtüneteket okozó, de nem szemészeti fejfájás

Ebbe a csoportba tartozik a migrénes fejfájás és a melléküreg-gyulladás. Előbbit fentebb már részletesen bemutattuk. Utóbbi szintén féloldali fejfájást okoz, amely a fej előrehajtásakor fokozódik. Gyakran kíséri orrdugulás és a melléküreg feletti nyomásérzékenység.

Fül-orr-gégészeti fejfájás, avagy mely fül-orr-gégészeti betegségek okoznak fejfájást

Sokan nem is gondolnak rá, pedig a gyakori fejfájás mögött nem ritkán fül-orr-gégészeti problémák állnak.

Itt is megkülönböztethetjük az akut és a krónikus betegségekhez társuló fejfájást.

Előbbi kategóriába tartozhatnak a légúti betegségek, illetve fül- vagy orrmelléküreg-gyulladás mellett megjelenő fájdalmak. Ilyen esetekben a betegséggel együtt a fájdalom is elmúlik.

Krónikus fül-orr-gégészeti problémák (pl. orrpolip, orrsövényferdülés, daganat) esetén azonban a fejfájás is újra és újra jelentkezik.

Öröm az ürömben, hogy a fül-orr-gégészeti problémák okozta fejfájás mellett egyéb panaszok is jelentkeznek, így kiszűrhetjük, hogy másodlagos fejfájásról beszélünk. (Tehát az adott kezelés a fejfájást is megszünteti.)

A leggyakrabban az alábbi fül-orr-gégészeti megbetegedések okoznak fejfájást.

1. Arcüreggyulladás

Másnéven orrmelléküreg-gyulladás. Kialakulásáért felelhet vírusfertőzés, baktérium vagy gomba is. Megfelelő kezelés mellett szövődménymentesen gyógyítható.

Az arcüreggyulladás kezdeti szakaszában a nátha tipikus tüneteit tapasztalhatjuk (orrdugulás, köhögés). Ezt követően a gyulladás miatt elzáródnak az arcüregek, és felgyülemlik a termelődő folyadék. Lényegében ez okozza a fejfájást.

2. Torokgyulladás

Többnyire a légúton a szervezetbe kerülő kórokozók felelősek a torokgyulladásért. Leggyakrabban vírusfertőzés okozza, de kiválthatja baktérium, gomba, esetleg irritáló, szennyező, vagy vegyi anyagok is.

Általában magas láz és fejfájás kíséri, amely a gyulladással együtt megszűnik.

3. Fülgyulladás

A fülgyulladás gyakran jár az érintett terület pirosságával és duzzadásával. Emellett fül- és fejfájás, valamint láz jelentkezik a leggyakrabban.

Két nagy csoportra osztható: a középfülgyulladásra (ez a gyakoribb), és külső hallójárat gyulladására is.

A középfülgyulladás tünetei:

• fülfájás,
• láz,
• hányinger vagy hányás,
• levertség,
• részleges hallásvesztés.

A külsőhallójárat-gyulladás tünetei:

• fülfájás,
• fülviszketés,
• hallásvesztés,
• pirosság,
• duzzanat,
• fülfolyás.

A gyulladás megszűnésével a fejfájás is elmúlik.

Most, hogy ilyen részletesen megvizsgáltuk, mi állhat a fejfájás hátterében, nézzük meg, hogyan szüntessük meg a fájdalmat.

Mi jó fejfájás ellen?

A fejfájás kezelése kétféleképpen történhet:

• a fejfájás mint tünet megszüntetése;
• a fejfájás mint betegség kezelése.

Alkalmazhatunk hagyományos módszereket és alternatív megoldásokat. És kérhetjük szakorvos segítségét is.

Fejfájás ellen gyógyszer

A patikák polcain számos különböző fejfájásgyógyszer található. Ha elviselhetetlenné kezd válni a fájdalom, különböző hatóanyagok közül válogathatunk:

• ibuprofén,
• paracetamol
• acetilszalicilsav,
• naproxén,
• kombinált gyógyszerek (acetilszalicilsavat, paracetamolt és koffeint tartalmaznak).

Mindenképpen érdemes azonban kikérni kezelőorvos vagy gyógyszerész véleményét, mielőtt valamelyiket szedni kezdenénk. (Különösen igaz ez a krónikus betegséggel küzdőkre.)

Alternatív gyógymódok fejfájás ellen

A gyógyszerek előtt érdemes lehet megpróbálkozni alternatív fejfájáscsillapító módszerekkel:

• relaxáció
• hideg borogatás
• inhalálás
• bő folyadékbevitel
• a fejbőr masszírozása
• kávé

Fejfájás ambulancia

Mint említettük, gyakori, hogy a fejfájás hátterében valamilyen egyéb betegség áll. Ezért mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulni, hogy kivázsgálhassuk az okokat. Különösen, ha a fejfájás visszatérő, és egyéb tünetekkel párosul.

A fejfájás ambulancia legnagyobb előnye, hogy egy helyen érhető el az összes vizsgálat, amire a betegség felderítéséhez szükség van. (Labor-, röntgen-, ultrahang-, CT-, MR- és neurológiai vizsgálat egyaránt.)

A rendelés keretében ráadásul nemcsak a kiváltó ok feltárására, hanem a fejfájás enyhítésére, illetve a diagnózistól függően annak megszüntetésére is lehetőségünk van.

Ha az ideiglenes megoldások helyett állandó, tartós eredmény és fejfájásmentes élet a cél, a fejfájás ambulancia a legjobb megoldás.

Botox-kezelés migrénes fejfájás ellen

Friss kutatások szerint a krónikus migrén enyhítésére jó megoldás lehet a botox kezelés. Fontos azonban megjegyezni, hogy epizódikus rohamok esetén nem hatékony ez a kezelés.

Főként azoknak lehet jó opció a botox-kezelés, akik nem reagáltak megfelelően a migrén elleni gyógyszerekre, esetleg szervezetük nem tolerálta jól azokat.

A kezelés során 3 havonta, a fej 7 különböző pontjába szúrva juttatják a botoxot a fejbőrbe, ezzel csökkentve a migrénes fejfájást.

Konklúzió

A fejfájásnak tehát számtalan oka lehet. Ezért kiemelten fontos, hogy alaposan kivizsgáljuk a pácienst, és ennek alapján határozzuk meg, mi áll fájdalom hátterében.

Ezzel kapcsolatban magánúton is elindulhatunk. Érdemes célzott, szakértő segítséget kérni egy fejfájás ambulancián, ahol minden szükséges diagnosztikai eszköz és szakorvos rendelkezésre áll.

Segíthet továbbá egy fejfájási napló következetes és folyamatos vezetése, amely szükség esetén kezelőorvosának is komoly segítséget nyújt a diagnózis felállításakor.

Emellett próbálkozhatunk eseti megoldásokkal is, például fejfájáscsillapítók és alternatív megoldások alkalmazásával.