Tartalomjegyzék

Egy laborvizsgálaton sokszor találkozhatunk különböző lipidparaméterekkel, de van egy olyan érték, amely általában nem szerepel a rutinvizsgálatokon, pedig jelentős kockázati tényezőt jelenthet. A Lipoprotein(a) – röviden Lp(a) – szintjének fontosságáról, méréséről és a magas értékek kezeléséről beszélgettünk Dr. Gulyás Zalánnal, a Geomedical kardiológus szakorvosával, orvosigazgatójával.

Kezdjük az alapoktól. Mi is pontosan a Lipoprotein(a)?

A Lipoprotein(a), amelyet gyakran csak Lp(a)-ként rövidítünk, egy különleges lipoproteinfajta a vérben. Szerkezetét tekintve hasonlít az LDL-koleszterinhez, amit sokan “rossz koleszterin”-ként ismernek, de tartalmaz egy extra fehérjekomponenst is, az apolipoproteint(a)-t.

Ez a többletfehérje teszi különösen veszélyessé, mivel fokozza az érfalakban történő lerakódás és a vérrögképződés kockázatát. Mondhatjuk úgy is, hogy ez egy különleges, “dupla veszélyt” jelentő részecske a vérben.

Miért nem hallunk róla gyakrabban, ha ennyire fontos?

Ez egy nagyon jó kérdés! Az Lp(a) szerepének megértése az érelmeszesedésben és a szív-érrendszeri betegségekben viszonylag újabb keletű kutatási eredmény. Bár az orvostudomány már évtizedek óta ismeri, csak az utóbbi évtizedben került igazán reflektorfénybe a jelentősége.

Sajnos a rutin laborvizsgálatok általában nem tartalmazzák az Lp(a) mérését, részben azért, mert speciálisabb vizsgálatot igényel, részben pedig azért, mert korábban nem állt rendelkezésre célzott kezelési lehetőség.

Milyen problémákat okozhat a magas Lipoprotein(a) szint?

A magas lipoprotein(a) koncentráció önálló és független kockázati tényezőt jelent az érelmeszesedés és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásában. Konkrétan növeli a koszorúér-betegség, a szívinfarktus, a stroke, valamint a szívbillentyű-meszesedés kockázatát. Az Lp(a) különösen alattomos, mert fokozza a vérrögképződési hajlamot és gyulladásos reakciókat is kivált az érfalban. Ezek együttesen vezetnek az erek fokozatos beszűküléséhez vagy hirtelen fellépő elzáródásához.

A kardiovaszkuláris kockázat annak valószínűségét jelenti, hogy egy személy szív- és érrendszeri betegséget (például szívinfarktust vagy stroke-ot) szenved el egy meghatározott időszakon belül, általában 5-10 éves időtávon. Ez a kockázat számos tényezőtől függ, köztük a nem módosítható (életkor, nem, genetikai háttér, családi kórtörténet) és módosítható rizikófaktoroktól (magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség, dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód).

A kardiovaszkuláris kockázatbecslés fontos klinikai eszköz, amely segít az orvosoknak a megelőző intézkedések és kezelések személyre szabásában. A kockázat számszerűsítésére különböző pontrendszerek és kalkulátorok léteznek, mint például a Framingham-pontrendszer vagy a SCORE-rendszer. A kockázat ismerete segít meghatározni a gyógyszeres kezelés szükségességét, az életmódbeli változtatások mértékét és a kontrollvizsgálatok gyakoriságát.

Az ún. UK Biobank adatai szerint, ahol több mint 460.000 résztvevőt követtek hosszú távon, egyértelműen kimutatták, hogy a magas Lp(a) szint akár kétszeresére is növelheti a szívinfarktus kockázatát. Ami különösen aggasztó, hogy a magas Lp(a) szint miatt megnövekedett kockázat akkor is fennáll, ha egyébként minden más lipid paraméter – például az összkoleszterin vagy az LDL koleszterin – a normál tartományban van.

Mennyi az ideális szint, és mikortól számít veszélyesen magasnak?

A nemzetközi irányelvek szerint az Lp(a) szint ideális esetben 30 mg/dl (vagy 75 nmol/l) alatt van. Minél magasabb az érték, annál nagyobb a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Különösen veszélyesnek tekintjük, ha az érték meghaladja az 50 mg/dl-t (vagy 125 nmol/l-t). Ilyenkor jelentősen növekedhet a szív-érrendszeri események kockázata, még akkor is, ha egyébként nincs más kockázati tényező.

Fontos megjegyezni, hogy a laborértékek mértékegysége eltérő lehet különböző laborokban, ezért mindig az adott labor referenciatartományát kell figyelembe venni az eredmények értékelésekor.

Kiknek és mikor ajánlott megméretni az Lp(a) szintet?

Az Lp(a) mérését elsősorban olyan esetekben ajánljuk, amikor a családban előfordult korai szívizominfarktus vagy stroke – férfiaknál 55 év, nőknél 65 év előtt. Szintén fontos lehet a vizsgálat azoknál a pácienseknél, akiknél már kialakult szív-érrendszeri betegség, különösen ha ez fiatal korban történt, vagy nincs egyértelmű magyarázat rá.

Érdemes a mérést elvégezni akkor is ha valakinek megmagyarázhatatlan szívbillentyű-meszesedése van, vagy ha a szív-érrendszeri kockázatbecslés során további információkra van szükség a megfelelő megelőző stratégia kialakításához.

Utóbbira jó példa, ha a páciensnél nem ismert semmilyen hagyományos rizikó tényező így alacsonynak gondoljuk a szív- és érrendszeri megbetegedésekre való kockázatát, de ha megmérjük az Lp(a) szintjét és ez magasnak mutatkozik akkor már is magasabb kockázati csoportba sorolódik át. Emiatt életmódbeli odafigyelést és rendszeres rizikófaktor felmérést igényel.

Érdemes megemlíteni, hogy a 2019-es Európai Kardiológiai Társaság (ESC) és az Európai Ateroszklerózis Társaság (EAS) közös irányelve már kifejezetten ajánlja az Lp(a) mérését legalább egyszer az élet során a kardiovaszkuláris kockázatbecslés részeként.

Említette, hogy genetikailag meghatározott. Ez  azt jelenti, hogy öröklődik?

Igen, az Lp(a) szintje genetikailag meghatározott. Ha valakinek magas az Lp(a) szintje, akkor nagy valószínűséggel a közvetlen családtagok között is találunk olyat akinek szintén magas lesz.

Éppen ezért, ha valakinél magas Lp(a) szintet állapítunk meg, javasoljuk a közeli családtagok szűrését is. Minél fiatalabb felnőttkorban kiderül annál nagyobb figyelmet fordíthatunk az egyéb kockázati tényezők minimalizálására és az egészséges életmód kialakítására.

Hogyan történik az Lp(a) mérése a gyakorlatban?

Az Lp(a) mérése egyszerű vérvétellel történik, amelyre nem szükséges különösebben felkészülni. Nem igényel éhgyomri állapotot sem, ami nagy előnye a többi lipidvizsgálattal szemben.

A mintát általában immunológiai módszerekkel elemzik, ami pontosabb eredményt ad, mint a hagyományos lipidprofil-vizsgálatok.

Fontos megjegyezni, hogy bár egyre több laboratórium kínálja ezt a vizsgálatot, még mindig nem tartozik a rutinszerűen elvégzett tesztekhez. Ezért ha valaki szeretné megméretni az Lp(a) szintjét, azt külön kell kérnie orvosától vagy a laboratóriumtól.

Partnerlaboratóriumunkkal együttműködve biztosítjuk az Lp(a) szint pontos mérését pácienseink számára. A vérvételt szakképzett asszisztenseink végzik, akik különös gondossággal kezelik a mintát a megbízható eredmény érdekében. A partnerlaboratóriumban a legkorszerűbb immunológiai módszerekkel történik az elemzés, az eredményeket pedig szakorvosaink értelmezik. A leletek kiértékelése után részletes konzultáció keretében személyre szabott javaslatokat adunk a szükséges életmódbeli vagy terápiás változtatásokra vonatkozóan.

Ha valakinél magas Lp(a) szintet állapítanak meg, milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Ez egy rendkívül fontos kérdés. Sajnos, a “hagyományos” koleszterincsökkentő gyógyszerek, mint például a sztatinok, nem befolyásolják érdemben az Lp(a) szintjét. Éppen ezért a kezelési stratégia többrétű. Bár magát az Lp(a)-t nehéz közvetlenül befolyásolni, nagyon fontos, hogy az összes többi kockázati tényezőt – magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, magas LDL-koleszterin – a lehető legszigorúbban kontrolláljuk. Magas Lp(a) esetén a fenti rizikófaktorok optimális kezelésével tudjuk az egyén szív- és érrendszeri kockázatát csökkenteni.

Olyan esetekben ahol a hagyományos rizikófaktorok optimális kezelése ellenére sem fékezhető a szív-érrendszeri megbetegedés, szóba jöhet az LDL aferezis, amely egy dialízishez hasonló eljárás, amellyel fizikailag eltávolítják a vérből a lipoproteineket, köztük az Lp(a)-t is. Ez a módszer hatékony, de invazív és költséges, így csak válogatott esetekben alkalmazzák.

Jelenleg több új gyógyszer is klinikai fejlesztés alatt áll, amelyek kifejezetten az Lp(a) szintjének csökkentésére irányulnak. A legígéretesebb ezek közül a klinikai vizsgálatokban 80% körüli Lp(a) csökkenést eredményezett. Folyamatban van olyan vizsgálat is melyben arra keresik a választ, hogy az Lp(a) csökkentése valóban mérsékli-e a kardiovaszkuláris események előfordulását. Emellett egyes már forgalomban lévő készítmények, mint a PCSK9 gátlók, bár elsődlegesen az LDL koleszterint csökkentik, mérsékelt, 20-30%-os Lp(a) csökkentő hatással is rendelkeznek.

Milyen életmódbeli változtatásokat javasol a magas Lp(a) szinttel rendelkező pácienseknek?

Bár az életmód önmagában nem befolyásolja jelentősen az Lp(a) szintjét, rendkívül fontos szerepe van a teljes szív-érrendszeri kockázat csökkentésében. A kiegyensúlyozott étrend, különösen a mediterrán diéta – amely gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, halban és olívaolajban – bizonyítottan csökkenti a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. A PREDIMED vizsgálat, amelyben több mint 7400 magas kockázatú beteg vett részt, 30%-os relatív kockázat csökkenést mutatott a kardiovaszkuláris események tekintetében azoknál, akik mediterrán étrendet követtek.

A rendszeres testmozgás szintén elengedhetetlen – az ESC 2021-es prevenciós irányelve szerint hetente legalább 150-300 perc mérsékelt intenzitású vagy 75-150 perc intenzív kardiovaszkuláris edzés javasolt. A dohányzás elhagyása talán a legfontosabb lépés, hiszen a dohányzás önmagában is jelentős kockázati tényező, magas Lp(a) mellett pedig különösen veszélyes kombinációt jelent.

Mérsékelt intenzitású mozgásnak számít:

• tempós séta, 
• úszás, 
• kerékpározás sík terepen vagy 
• kerti munkák végzése, melyek során még képesek vagyunk beszélgetni, de már kissé megemelkedik a pulzusszámunk.

Intenzív kardiovaszkuláris edzés lehet:

• futás, 
• lépcsőzés, 
• aerobik, 
• HIIT (magas intenzitású intervallum tréning), 
• vagy nordic walking dombos terepen, amikor már csak nehezen tudunk beszélgetni edzés közben a megnövekedett erőkifejtés miatt.

Az egészséges testsúly fenntartása csökkenti a társbetegségek – mint a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás – kialakulásának esélyét. A stresszkezelés sem elhanyagolható, hiszen a krónikus stressz káros hatással van a szív-érrendszerre, ezért érdemes relaxációs technikákat, meditációt vagy jógát beépíteni a mindennapokba.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az életmódbeli változtatások nem az Lp(a) szintjét célozzák közvetlenül, hanem a teljes kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére irányulnak.

Milyen újdonságok várhatók a közeljövőben az Lp(a) kutatásában és kezelésében?

Ez egy rendkívül izgalmas terület, ahol jelentős előrelépések történnek. Több nagy gyógyszergyártó is fejleszt olyan készítményeket, amelyek kifejezetten az Lp(a) szintjének csökkentésére irányulnak. Az antisense oligonukleotidok – amelyek közvetlenül a génkifejeződést befolyásolják – képesek akár 80-90%-kal is csökkenteni az Lp(a) szintjét.

A legígéretesebb ilyen készítmény jelenleg a pelacarsen, amely fázis 3 vizsgálati szakaszban van. Ebben a nagyszabású, multicentrikus vizsgálatban ismert kardiovaszkuláris betegséggel és magas Lp(a) szinttel rendelkező betegek vesznek részt.

Emellett ígéretes az olpasiran fejlesztése is, amely egy siRNS-alapú terápia, és a korai vizsgálatokban akár 90%-os Lp(a) csökkenést is elértek vele. Ezek a készítmények paradigmaváltást jelenthetnek a magas Lp(a) szint kezelésében, hiszen célzottan, közvetlenül az Lp(a) termelésére hatnak.

Fejlődnek a diagnosztikai lehetőségek is. Egyre pontosabb és standardizáltabb mérési módszerek állnak rendelkezésre, ami javítja az eredmények megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát. Az Európai Atherosclerosis Társaság 2022-es konszenzus dokumentuma már ajánlásokat is megfogalmaz az Lp(a) mérésének standardizálására.

Mit tanácsolna azoknak, akik most hallanak először az Lp(a)-ról?

Először is, nem kell pánikba esni! Az, hogy valakinek magas az Lp(a) szintje, nem jelenti azt, hogy biztosan szív-érrendszeri betegsége lesz. Ez csupán egy kockázati tényező a sok közül.

Mindenkinek azt javaslom, hogy beszéljen orvosával erről a témáról, különösen akkor, ha a családban előfordult korai szívbetegség vagy stroke. Az orvos segíthet eldönteni, hogy szükséges-e az Lp(a) szint mérése, és ha igen, ennek eredményei alapján személyre szabott megelőzési stratégiát dolgozhat ki.

Emellett hangsúlyoznám az egészséges életmód fontosságát, függetlenül az Lp(a) szinttől. A rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás kerülése és a stressz megfelelő kezelése minden esetben jótékonyan hat az egészségre.

Összegezve, miért fontos, hogy többet beszéljünk az Lp(a)-ról?

Az Lp(a) egy “rejtett kockázati tényező”, amely jelentős szerepet játszik a szív-érrendszeri betegségek kialakulásában, mégis sokszor rejtve marad a hagyományos vizsgálatok során. A népesség körülbelül 20-30%-ának van genetikailag meghatározott, magas Lp(a) szintje, és sokan közülük nincsenek is tudatában ennek.

Ha többet beszélünk erről a témáról, több ember kerülhet időben diagnosztizálásra, és ennek megfelelően megfelelő megelőző stratégiákat lehet bevezetni. Ez különösen fontos azok számára, akik családjában előfordult korai szívbetegség, és nincs rá egyértelmű magyarázat.

Az Lp(a) mérése egy egyszerű vérvizsgálat, amely értékes információt nyújthat az egyéni kockázatról. A tudomány fejlődésével pedig egyre több lehetőség nyílik a magas Lp(a) szint kezelésére is.

Összességében az Lp(a)-val kapcsolatos tudatosság növelése fontos lépés a személyre szabott prevenció és a kardiovaszkuláris betegségteher csökkentése felé. Remélem, hogy ez az interjú is hozzájárul ahhoz, hogy többen megismerjék ezt a fontos témát.

Az interjú végén Dr. Gulyás Zalán még hozzáteszi: “A szív-érrendszeri betegségek megelőzésében a tudás hatalom. Minél többet tudunk a kockázati tényezőkről, annál hatékonyabban tudjuk megvédeni magunkat. Az Lp(a) ismerete egy újabb eszköz lehet ebben a küzdelemben.”

Tartalomjegyzék

De ahhoz, hogy a koleszterin csökkentéséről beszélhessünk, előbb tisztáznunk egyáltalán milyen típusú koleszterinekről beszélhetünk.

A koleszterin típusai

A koleszterin két fő formáját különböztethetjük meg a véráramban, amelyek a fehérjékkel való kötődésük révén, úgynevezett lipoproteinek formájában kerülnek szállításra. Az egyik fajta az LDL-lipoprotein, amely a májból a test különböző részeire viszi a szükséges koleszterint.

A másik típus az HDL-lipoprotein, amely a felhasználatlan koleszterint gyűjti össze a szervezet különböző részeiről, és visszajuttatja a májba, ahol a zsírbontás zajlik.

Amennyiben ezek a folyamatok nem működnek megfelelően, az LDL-koleszterin – különösen a kis méretű, sűrű változata, az úgynevezett small-dense LDL – felhalmozódhat a vérben. Ez a felhalmozódás áttörheti az érfalak védelmét és zsíros, meszes lerakódásokat képezhet az érfalakon, érelmeszesedést okozva, ami számos egészségügyi problémához vezet. 

Az LDL, az úgynevezett “rossz” koleszterin szintjének csökkentése, valamint az HDL, a “jó” koleszterin szintjének növelése kulcsfontosságú.

De hogyan?

Koleszterincsökkentő: a legjobb megoldások

Milyen módon csökkenthetjük a koleszterin szintjét, és ezek közül melyek a legjobb lehetősége?

Koleszterin csökkentése természetes úton

A koleszterinszint természetes úton történő csökkentésének alapja a megfelelő étrend és életmód. Ennek alapvetően hat eleme van.

1. Egészséges étrend

Az étrendnek kulcsszerepe van a koleszterinszint szabályozásában. A telített zsírok és transzzsírok fogyasztásának csökkentése, valamint az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag ételek, mint az olívaolaj, avokádó, diófélék és a zsírszegény halak beillesztése az étrendbe segíthet a “rossz” LDL-koleszterin szintjének csökkentésében.

Az élelmi rostok, különösen az oldható rostok fogyasztása, amelyeket például zab, bab, borsó és egyes gyümölcsök tartalmaznak, szintén hozzájárulhatnak a koleszterinszint csökkentéséhez.

2. Testmozgás

A rendszeres testmozgás növelheti a “jó” HDL-koleszterin szintjét a szervezetben, miközben csökkenti a trigliceridek szintjét. A testmozgás segít a testsúlycsökkentésben is, ami szintén pozitívan befolyásolhatja a koleszterinszintet. Ajánlott hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású, vagy 75 perc magas intenzitású aerob testmozgást végezni, mint például gyors séta, úszás vagy kerékpározás.

3. Alkohol és dohányzás

A mértékletes alkoholfogyasztás – különösen a vörösbor esetében – némileg javíthatja a HDL-koleszterin szintjét. Ugyanakkor a túlzott alkoholfogyasztás növeli a koleszterinszintet, ezért fontos a mértékletesség. A dohányzás abbahagyása szintén javíthatja a HDL-koleszterin szintjét, valamint csökkenti a szívbetegségek kockázatát.

4. Testsúly csökkentése

A túlsúly csökkentése szintén segíthet a “rossz” LDL-koleszterin és a trigliceridek szintjének csökkentésében, valamint a “jó” HDL-koleszterin szintjének növelésében. A testsúlycsökkentéshez kulcsfontosságú a kalóriaszegény, egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás.

5. Stresszkezelés

A stressz negatívan befolyásolhatja a koleszterinszintet. A stresszkezelési technikák, mint a jóga, meditáció, légzőgyakorlatok vagy akár a rendszeres hobbi tevékenységek, segíthetnek a stressz szintjének csökkentésében, mely pozitív hatással lehet a koleszterinszintre.

6. Természetes táplálékkiegészítők

Bizonyos természetes kiegészítők, mint a szőlőmag-kivonat, omega-3 zsírsavak, zöld tea, és a psyllium (útifű maghéj) is segíthetnek a koleszterinszint csökkentésében. Fontos azonban, hogy mielőtt bármilyen kiegészítőt fogyasztana, konzultáljon orvosával, mivel ezek kölcsönhatásba léphetnek bizonyos gyógyszerekkel. 

Fontos! Ezek a természetes módszerek kiegészíthetik a gyógyszeres kezelést, de nem helyettesítik azt. Mindig fontos orvosi tanácsot kérni, különösen ha magas a koleszterinszint vagy egyéb egészségügyi problémák állnak fenn.

A leghatékonyabb módszer tehát, ha a megfelelő koleszterinszint-csökkentő gyógyszer mellett az egészséges életmód és étrend fenntartására is ügyelünk.

De nézzük is meg, milyen gyógyszerekkel csökkenthető a koleszterinszint.

Koleszterincsökkentő gyógyszerek

Az egészséges táplálkozás mellett különböző koleszterincsökkentő gyógyszerek is rendelkezésre állnak. Ezek közé tartoznak a sztatinok, amelyek csökkentik a máj koleszterin termelését, illetve újabb terápiák, amelyek injekció formájában kaphatók, és amelyek hosszabb távú megoldást nyújthatnak a magas koleszterinszint kezelésére.

Sztatin tartalmú gyógyszer

A sztatinok a leggyakrabban alkalmazott koleszterincsökkentő gyógyszerek, melyek a májban a koleszterin termelését csökkentik, ezzel segítve a “rossz” LDL-koleszterin szintjének csökkentését a vérben. Ilyenek például:

• Atorvasztatin: Ez az egyik legelterjedtebb sztatin, mely hatékonyan csökkenti a magas koleszterinszintet, valamint csökkenti a szívroham és stroke kockázatát.
• Szimvasztatin: Ez a gyógyszer szintén széles körben használatos, és különösen hatékony az LDL-koleszterin csökkentésében.
• Roszuvastatin: Ez a sztatin hatékonyan csökkenti a LDL-koleszterint, és emellett növelheti a “jó” HDL-koleszterin szintjét is.
• Pravasztatin: Ez a gyógyszer általában kevesebb mellékhatással jár, így azok számára ajánlott, akik nem tolerálják jól a többi sztatin típusú gyógyszert.
• Fluvasztatin: Ez egy másik gyakran használt sztatin, mely segít a koleszterinszint csökkentésében.

Koleszterinszint-csökkentő injekció

A koleszterinszint csökkentését szolgáló injekciók a magas koleszterinszint kezelésének újabb módjai közé tartoznak, és különösen azok számára hasznosak, akik nem képesek elérni a kívánt koleszterinszintet csak sztatinok vagy más szájon át szedhető koleszterincsökkentő gyógyszerek segítségével.

Íme az ezekkel kapcsolatos legfontosabb információk:

Alkalmazás: Alkalmazható külön és más sztatin tartalmú gyógyszerek mellett. A bőr alá adható injekció alkalmazható hason, de akár felkarba vagy combba is fecskendezhető.

Hatékonyság: A koleszterincsökkentő injekciók hatásosnak bizonyultak az LDL-koleszterin szintjének jelentős mértékű csökkentésében, és ezáltal csökkentik a szívbetegség és stroke kockázatát.

Mellékhatások: A mellékhatások közé tartozhatnak az injekció beadásának helyén fellépő reakciók, mint például fájdalom, duzzanat vagy viszketés. Ritkább mellékhatások közé tartozhatnak az influenza-szerű tünetek, allergiás reakciók és a májfunkció változásai.

Kinek ajánlott: Ezek az injekciók különösen azok számára lehetnek hasznosak, akik genetikailag hajlamosak a magas koleszterinszintre, vagy akiknek a sztatinok mellékhatásai miatt nem ajánlottak.

Költségek és elérhetőség: Ezek a kezelések általában drágábbak lehetnek, mint a hagyományos sztatin terápiák.

Szakorvosi felügyelet: Mivel ezek az injekciók újabb kezelési lehetőségek, fontos, hogy a betegek szorosan együttműködjenek kezelőorvosukkal a kezelés során, beleértve a hatékonyság és a mellékhatások monitorozását.

Összefoglalva, a koleszterincsökkentő injekciók hatékony alternatívát jelenthetnek a magas koleszterinszint kezelésére, különösen azok számára, akik más módszerekkel nem érik el a kívánt eredményt. Mindig konzultáljon kezelőorvosával, hogy megvitassák a kezelési lehetőségeket, beleértve az injekciókat is.

Koleszterin értékek

A koleszterinszint megfelelő értékelését mindig személyre szabottan kell elvégezni! Nincs egységes, mindenkire vonatkozó célérték, mindenkinek egyénileg kell meghatározni a rizikóját és úgy értékeli z LDL-koleszterin szintjét.  rizikót életkoronként eltérő lehet. 

Az HDL koleszterin esetében pedig 0,9 mmol/l feletti érték számít kedvezőnek. Fontos megjegyezni, hogy az alacsony koleszterinszint is okozhat egészségügyi problémákat, ezért a kiegyensúlyozott értékek elérése a cél.Az alábbi táblázat  segít a megfelelő koleszterinszint személyre szabott meghatározásában.

Sztatin tartalmú gyógyszer

A sztatinok a leggyakrabban alkalmazott koleszterincsökkentő gyógyszerek, melyek a májban a koleszterin termelését csökkentik, ezzel segítve a “rossz” LDL-koleszterin szintjének csökkentését a vérben. Ilyenek például:

• Atorvasztatin: Ez az egyik legelterjedtebb sztatin, mely hatékonyan csökkenti a magas koleszterinszintet, valamint csökkenti a szívroham és stroke kockázatát.
• Szimvasztatin: Ez a gyógyszer szintén széles körben használatos, és különösen hatékony az LDL-koleszterin csökkentésében.
• Roszuvastatin: Ez a sztatin hatékonyan csökkenti a LDL-koleszterint, és emellett növelheti a “jó” HDL-koleszterin szintjét is.
• Pravasztatin: Ez a gyógyszer általában kevesebb mellékhatással jár, így azok számára ajánlott, akik nem tolerálják jól a többi sztatin típusú gyógyszert.
• Fluvasztatin: Ez egy másik gyakran használt sztatin, mely segít a koleszterinszint csökkentésében.

Koleszterinszint-csökkentő injekció

A koleszterinszint csökkentését szolgáló injekciók a magas koleszterinszint kezelésének újabb módjai közé tartoznak, és különösen azok számára hasznosak, akik nem képesek elérni a kívánt koleszterinszintet csak sztatinok vagy más szájon át szedhető koleszterincsökkentő gyógyszerek segítségével.

Íme az ezekkel kapcsolatos legfontosabb információk:

Alkalmazás: Alkalmazható külön és más sztatin tartalmú gyógyszerek mellett. A bőr alá adható injekció alkalmazható hason, de akár felkarba vagy combba is fecskendezhető.

Hatékonyság: A koleszterincsökkentő injekciók hatásosnak bizonyultak az LDL-koleszterin szintjének jelentős mértékű csökkentésében, és ezáltal csökkentik a szívbetegség és stroke kockázatát.

Mellékhatások: A mellékhatások közé tartozhatnak az injekció beadásának helyén fellépő reakciók, mint például fájdalom, duzzanat vagy viszketés. Ritkább mellékhatások közé tartozhatnak az influenza-szerű tünetek, allergiás reakciók és a májfunkció változásai.

Kinek ajánlott: Ezek az injekciók különösen azok számára lehetnek hasznosak, akik genetikailag hajlamosak a magas koleszterinszintre, vagy akiknek a sztatinok mellékhatásai miatt nem ajánlottak.

Költségek és elérhetőség: Ezek a kezelések általában drágábbak lehetnek, mint a hagyományos sztatin terápiák.

Szakorvosi felügyelet: Mivel ezek az injekciók újabb kezelési lehetőségek, fontos, hogy a betegek szorosan együttműködjenek kezelőorvosukkal a kezelés során, beleértve a hatékonyság és a mellékhatások monitorozását.

Összefoglalva, a koleszterincsökkentő injekciók hatékony alternatívát jelenthetnek a magas koleszterinszint kezelésére, különösen azok számára, akik más módszerekkel nem érik el a kívánt eredményt. Mindig konzultáljon kezelőorvosával, hogy megvitassák a kezelési lehetőségeket, beleértve az injekciókat is.

Személyre szabott koleszterinértékek és kockázatbecslés

A koleszterinszint megfelelő értékelését mindig személyre szabottan kell elvégezni! Nincs egységes, mindenkire vonatkozó célérték, mindenkinek egyénileg kell meghatározni a rizikóját és úgy értékeli z LDL-koleszterin szintjét.  rizikót életkoronként eltérő lehet. 

Az HDL koleszterin esetében pedig 0,9 mmol/l feletti érték számít kedvezőnek. Fontos megjegyezni, hogy az alacsony koleszterinszint is okozhat egészségügyi problémákat, ezért a kiegyensúlyozott értékek elérése a cél.Az alábbi táblázat  segít a megfelelő koleszterinszint személyre szabott meghatározásában.

Tartalomjegyzék

Mondhatnánk azt is, hogy a magas koleszterinszint népbetegség: a magyar étrend bővelkedik zsírokban, a koleszterinszint telítettsége pedig az erekben, a szívben is kárt okozhat. A hosszú, egészséges élet egyik titka pedig a táplálkozásban keresendő: érthető tehát, hogy a koleszterinszintet féken kell tartani ahhoz, hogy panaszok nélkül, de legalábbis minimális egészségügyi gonddal élhessünk. Ehhez meg kell ismerni magát a koleszterint, a rizikófaktorokat és azt is, mit lehet tenni ellene. Szerencsére cikkünkből mindez kiderül.

Mi a koleszterin?

A koleszterin egy zsírszerű vegyület, amelyet trigliceridek és lipidek (vérzsírok) alkotnak. A szervezet számára létfontosságú anyag, hiszen részt vesz a sejthártya felépítésében, a hormonok szintézisében, valamint a tápanyagok felszívódását elősegítő epesavak termelődésében.

A koleszterin nagy részét a máj állítja elő, emellett azonban a bevitt élelmiszerek is a koleszterinszint emelkedését okozhatják. A magas koleszterinszinttel pedig az a legnagyobb probléma, hogy a vérben megemelkedett szint magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, érelmeszesedés, trombózis vagy stroke okozója is lehet.

A koleszterin víztaszító molekula, ezért a szervezetben a lipoprotein szállítja, amely egy ún. hidrofil burokkal vonja be azt: így a vérplazma vizes közegétől is elválasztja. Miért fontos ez? Az alacsony sűrűségű (LDL koleszterin) és a magas sűrűségű (HDL koleszterin) nagyban befolyásolja az egészséget.

Mit nevezünk jó és rossz koleszterinnek?

A HDL koleszterin és az LDL koleszterin már ismerősen csenghet.

Az LDL (angolul: low density lipoprotein) vagyis alacsony sűrűségű lipoprotein és HDL (angolul: high density lipoprotein) más néven nagy sűrűségű lipoprotein sokban különbözik egymástól. Míg az előbbit sokszor csak rossz koleszterin néven emlegetik, addig utóbbira általában a jó koleszterin jelzőt sütik rá.

De mi is a különbség közöttük?

A jó koleszterin (HDL) elszállítja a koleszterint az artériákból, vissza a májba, amely aztán lebontja azokat. 

Mitől magas a koleszterin?

Sokan teszik fel a kérdést: mitől magas a koleszterinszint érték? Az életmód, a megfelelő táplálkozás, a telített és telítetlen zsírsavak bevitele és a mozgás mennyisége felelős érte. 

A magas koleszterinszint okai az alábbiak lehetnek:

• zsíros ételek gyakori fogyasztása,
• kevés testmozgás,
• túlsúly,
• dohányzás,
• gyakori alkoholfogyasztás,
• 2-es típusú cukorbetegség,
• magas vérnyomás,
• epehólyag elzáródása,
• egyes gyógyszerek: vízhajtók, immunszupresszánsok, szteroidhormonok.

De mikor is beszélünk magas koleszterinről?

A legfrissebb ajánlások szerint nincs olyan érték, amely mindenkire egységesen vonatkozna. Mindenkinek a saját, egyéni szív- érrendszeri kockázatát kell először meghatátozni, és erre vonatkoztatni a koleszterinszintet. Fontos, hogy nem az összkoleszterin szint számít, hanem a rossz, LDL koleszterin. (X. táblázat)

Hajlamosító tényezők

Azonban azt is ki kell emelnünk, hogy számos tényező befolyásolhatja a koleszterinszintet. Ha az alábbiak közül valamelyik igaz Önre, érdemes és fontos a gyakori koleszterinszint-ellenőrzés:

• a családban volt szívkoszorúér-betegség,

• a családban másnak is magas a koleszterinje,
• magas a vérnyomása,

• változókorban van, vagy elmúlt 40 éves,
• májbetegsége, vesebetegsége van,
• cukorbeteg vagy pajzsmirigy-alulműködése van,

• túlsúlyos,
• egészségtelen, mozgásszegény életmódot folytat.

Magas koleszterin diéta

Most, hogy már tudjuk, mik az okok, és milyen gondokat okozhat, érdemes azt is látni, mi emeli meg a koleszterin szintjét, és mi csökkentheti azt. 

A testmozgás mellett ugyanis a vérben lévő koleszterinen a megfelelő étrend segíthet a legtöbbet.

Fontos, hogy a vér HDL koleszterin szintje magasabb, az LDL pedig alacsonyabb maradhasson.

Mit nem szabad enni, ha magas a koleszterin?

Az állati eredetű, zsíros, rostszegény táplálkozás például határozottan a magas koleszterinszint malmára hajtja a vizet. Fontos, hogy ezeket és az ezekből készült ételeket alacsony szinten tartsuk, ha a menü tervezésére kerül sor. Ezeket könnyű ugyanis túl nagy mértékben fogyasztani. Csökkentsük tehát az alábbiak rendszeres fogyasztását:

• vaj,

• sertészsír,
• vörös húsok,
• feldolgozott élelmiszerek,
• pékáruk/péksütemények,
• Rántott, bő zsírban sült ételek,
• feldolgozott húsok,
• finomított gabonák,
• teljes zsírtartalmú tejtermékek,
• cukros italok.

Minél kevesebb kerül a szervezetbe ezekből, annál alacsonyabb lesz a vér koleszterinszintje, és kerülünk közelebb az egészséges szívhez és erekhez.

De akkor mit fogyasszunk az erek és a szív egészsége érdekében? Az alábbiakat például fontos beépíteni a gazdag és egészséges táplálkozás elemei közé:

• olívaolaj,
• kókuszolaj,
• lazac,
• avokádó,
• dió,
• olajos magvak,
• teljes kiőrlésű gabonák,
• gyümölcsök,
• zöldségek.

A rostokban és jó zsírokban gazdag ételek rendszeres fogyasztása kevesebb vérben keringő koleszterint eredményez, a növényi alapú étrend esetében is akár teljesen kordában tartható a koleszterinszint. Minél kevesebb a feldolgozott étel és több a tápanyagban bővelkedő élelmiszer, annál hatékonyabb lesz a magas koleszterinszint kezelése.

Koleszterint csökkentő étrend

A táplálkozás tehát fontos kérdés. A koleszterin szegény ételek esetében nem csak az számít, mit eszünk, hanem az is, az az adott étel miként készült.

Nézzünk néhány konkrétumot a vérben keringő koleszterinszint csökkentésére.

Mit ehetünk és mit nem?

A teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása erősen ajánlott. Ezek akár az alábbi módon is készülhetnek:

• gabonakásák,
• müzlik,
• teljes kiőrlésű kenyerek, zsemlék,
• főtt gabonák: quinoa, köles, bulgur, árpa stb.,
• zabpehely, zabkorpa.

Hasonlóan fontos a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása:

• gyökérzöldségek,
• saláták, friss zöldségek (minden étkezéshez ajánlott),
• csírák,
• hagymák (medvehagyma, póréhagyma, újhagyma, stb.)
• növényi eredetű fehérjék (hüvelyesek, tofu, fehérjében gazdag gabonák),
• friss gyümölcsök,
• bogyós gyümölcsök, alacsonyabb cukortartalmú gyümölcsök.

A húsok és tejtermékek fogyasztása szintén ajánlott.

Érdemes zsírszegény termékeket választani, és azokat is zöldséggel vegyítve elfogyasztani. Emellett a növényi helyettesítők is jó megoldásnak számítanak, például kókuszjoghurt vagy zabtej.

Végül pedig a zsírokra is ki kell térnünk, ugyanis egyáltalán nem mindegy, milyen zsírokat viszünk be. Ehhez csökkenteni kell a telített, és növelni a telítetlen zsírsavak bevitelét, hogy hatásos lehessen a kezelés.

Ehhez a zsíros ételek visszaszorítása mellett a “jó” zsírok bevezetése is ajánlott:

• olajos magvak, magvajak,
• halak,
• avokádó,
• lenmag,
• különféle olajok: lenmagolaj, olívaolaj, mandulaolaj stb.
• növényi szterolok – fitoszterolok (búzacsíraolaj, szezámolaj, kukoricacsíra-olaj, olívaolaj) – fogyasztása (ezek ellensúlyozzák a vér magas koleszterinszintjét azáltal, hogy részlegesen blokkolják a koleszterin bélből történő felszívódását),

Emellett az is sokat számít, hogyan készül el az étel: a bő zsírban, olajban sült ételek helyett a párolás, sütőben sütés, esetleg meleg levegővel sütés ajánlott.

Mit tehet még a magas koleszterinszint csökkentése érdekében?

A magas koleszterinszint kezelés összetett, fontos a diétás tanácsok betartása, a rendszeres testmozgás, túlsúly esetén fogyás. Azonban ez önmagában sokszor nem elég, ilyenkor orvosi konzultációra, és gyógyszeres kezelésre lehet szükség!

Fontos, hogy mindenkinek egyénileg kell  értékelni a koleszterinszintjét, hiszem pl. egy 20 éves Hölgynél a 2.2 mmol/l LDL.koleszterin egy normális érték, addig egy szívinfarktuson átesett beteg esetében ez már magas. Minden esetben orvosával kell megbeszélni, hogy Önnél szükség van e gyógyszeres kezelésre, és azt, hogy pontosan milyen fajtára, mekkora dózisban. 

Content ID: 432943
Lezárás dátuma: 2024.04.22.