Tartalomjegyzék

Torokfájás, torokgyulladás – ki ne ismerné ezeket a kellemetlen tüneteket? Manapság sokan először az interneten keresnek megoldást a problémára, legyen szó akár vírusos torokgyulladásról vagy bakteriális fertőzésről. De vajon mikor elegendőek a házi praktikák, és mikor kell valóban szakorvoshoz fordulnunk?

Dr. Mező Marléne fül-orr-gégész szakorvossal beszélgettünk, aki napi szinten találkozik ezzel a dilemmával a rendelőben. A doktornő őszintén mesél a tapasztalatairól, és gyakorlati tanácsokkal segít eligazodni abban, hogy mikor elég otthon kezelni a tüneteket, és mikor kell tényleg orvosi segítséget kérnünk.

Az interjúból azt is megtudhatjuk, melyek a leggyakoribb tévhitek a torokgyulladás kezelésével kapcsolatban, beleértve az antibiotikumok használatát is, és miért nem szerencsés az interneten talált gyógymódokra hagyatkozni.

A torokgyulladás fajtáiról beszélve: mi alapján tudjuk eldönteni, hogy egy torokfájással otthon maradjunk, vagy inkább orvoshoz forduljunk?

Napi szinten találkozom ezzel a dilemmával a rendelőben. Gyakran látom, hogy vannak, akik már az első tüneteknél azonnal hozzánk sietnek, míg mások akkor sem jönnek el, amikor már valóban szükséges lenne. Pedig van néhány egyszerű szempont, ami segíthet a döntésben. A torokgyulladásoknak alapvetően két fő típusát különböztetjük meg: a vírusos torokgyulladás és a bakteriális torokgyulladás. A jó hír az, hogy az esetek több mint felében vírusos fertőzésről van szó, ami általában szépen gyógyul otthoni kezeléssel, tüneti terápiával.

• FONTOS: A torokgyulladások több mint fele vírusos eredetű, ezért antibiotikum nélkül is gyógyulhat!
  

Természetesen vannak olyan jelek, amikre mindenképp oda kell figyelni. A praxisomban azt tapasztalom, hogy különösen aggasztó, ha három nap után sem enyhülnek a torokgyulladás tünetei és továbbra is magas lázzal küzd a beteg. Mindig külön figyelmet fordítok arra, ha valaki féloldali erős fájdalomról számol be, vagy ha a vizsgálat során gennyes torokváladékot észlelek a torokban. Azonnali orvosi vizsgálatot igényel, ha nyelési képtelenség vagy légzési nehézség jelentkezik, illetve ha a nyaki nyirokcsomók fájdalmasan megduzzadnak. Azt szoktam mondani a betegeimnek, hogy ha egy hét után sem érzik jobban magukat, mindenképp keressenek fel egy szakembert. A torokgyulladással ugyanis nem érdemes várni, mert megfelelő kezelés nélkül komoly szövődményei lehetnek.

Mit tapasztalhat a beteg, amikor először érkezik fül-orr-gégészeti vizsgálatra torokfájással?

Sok betegem izgul, amikor először érkezik a rendelőbe, pedig nincs mitől tartani. Első lépésként mindig leülünk egy rövid beszélgetésre, ahol részletesen átbeszéljük a tüneteket, mióta állnak fenn, és mi súlyosbítja vagy enyhíti őket. Ez nem csak a diagnózis szempontjából fontos, de a beteg is megnyugszik kicsit ezalatt.

Ezután kezdődik a tényleges vizsgálat, ami teljesen fájdalommentes. Speciális műszerekkel betekintünk a torokba, megnézzük a mandulák állapotát, esetleges váladékozást vagy gyulladásos jeleket keresve.

Mivel a fül, az orr és a torok szorosan összefüggő területek, mindig teljes körű vizsgálatot végzünk. A betegek gyakran meglepődnek, amikor az orrba is benézünk, vagy a fület is megvizsgáljuk, pedig ezek mind fontosak a pontos diagnózishoz.

Ha szükséges, elvégzünk egy gyorstesztet is, ami segít eldönteni, hogy bakteriális fertőzésről van-e szó. A nyaki nyirokcsomók vizsgálata szintén rutinszerű része a vizsgálatnak. A teljes vizsgálat általában 10-15 percet vesz igénybe, és a végén részletesen megbeszéljük a diagnózist és a szükséges kezelést.

Doktornő, ha a torokgyulladás kezeléséről beszélünk: Mit javasol pácienseinek, milyen bevált praktikákat alkalmazhatnak biztonságosan?

Az otthoni kezelés több pillérből áll. Elsődleges a megfelelő folyadékbevitel és pihenés. A méz kiváló természetes gyulladáscsökkentő, ezt mindenképp javaslom rendszeres fogyasztásra. Emellett fontosak a nem szteroid gyulladáscsökkentők és a torokfertőtlenítő tabletták. Újdonságnak számítanak a lokális probiotikumok, amelyek nem csak a normál flórát támogatják, hanem a kórokozókat is pusztítják.

A torokgyulladás kezelése házilag több bevált módszert is magában foglal. A meleg sós vizes gargalizálás például segít a torok tisztításában és a gyulladás csökkentésében. A kamillatea természetes gyulladáscsökkentő és nyugtató hatású, míg a zsályatea erős antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik. Mindkét teát érdemes mézzel és citrommal fogyasztani.

Honnan tudhatják, hogy vírusos vagy bakteriális fertőzéssel állnak szemben? Milyen jelekre érdemes figyelni?

A két típus megkülönböztetése még szakember számára sem mindig egyszerű, de vannak jellegzetes tünetek, amelyek segíthetnek a felismerésben. A bakteriális torokgyulladás tüneteinél gyakran látunk gennyes váladékot, a mandulákon tüszőket, és általában magas, 38,5°C feletti lázzal jár. A tünetek jellemzően 3-4 napnál tovább tartanak, és gyakran intenzívebb fájdalommal járnak.

Ezzel szemben a vírusos fertőzésnél inkább apró, vörös elváltozásokat látunk, gyakran hólyagos formában, emiatt ezt sokan hólyagos torokgyulladásnak hiszik. A láz általában mérsékeltebb, és a tünetek fokozatosan, pár nap alatt enyhülnek. Ma már léteznek gyorstesztek is, amelyekkel néhány perc alatt kimutatható például a Streptococcus baktérium jelenléte, ami nagy segítség a pontos diagnózis felállításában.

Mi a különbség a vírusos és bakteriális torokgyulladás lefolyása között?

A vírusos torokgyulladás általában enyhébb lefolyású, fokozatosan alakul ki náthás tünetekkel, torokkaparással kezdődik. A tünetek 3-4 nap alatt tetőznek, majd fokozatosan javulnak. Gyakran társul hozzá orrfolyás, köhögés, esetleg rekedtség. A láz általában mérsékelt, és jól reagál a lázcsillapítókra.

A bakteriális fertőzés ezzel szemben gyakran hirtelen kezdődik, erős torokfájdalommal és magas lázzal. A mandulák duzzadtak, rajtuk gyakran fehéres-sárgás lepedék vagy tüszők láthatók. A nyaki nyirokcsomók fájdalmasan megnagyobbodnak. A tünetek antibiotikum nélkül általában nem javulnak, sőt rosszabbodhatnak.

Gyakran tapasztalja, hogy a betegek antibiotikumot kérnek akkor is, amikor az nem indokolt?

FIGYELEM! Az indokolatlan antibiotikum-használat növeli a rezisztencia kialakulásának kockázatát!

(Nevet) Ez sajnos mindennapos probléma a rendelőben. Szinte minden nap találkozom olyan pácienssel, aki konkrét antibiotikumot szeretne felíratni, még akkor is, amikor egyértelmű vírusos tünetei vannak. Sokan azt gondolják, hogy az antibiotikum egyfajta “csodaszer”, ami minden torokfájást gyorsan meggyógyít.

A valóság azonban az, hogy az antibiotikum csak a bakteriális fertőzések esetén hatásos. A vírusos fertőzésekre nemcsak hogy nem hat, de károsíthatja a bélflórát, gyengítheti az immunrendszert, és ami a legveszélyesebb: hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztencia kialakulásához. Ez azt jelenti, hogy amikor később valóban szükség lenne az antibiotikumra, előfordulhat, hogy már nem hat megfelelően.

A légkondicionálótól a száraz levegőig sok minden irritálhatja a torkot. Milyen panaszokkal fordulnak Önhöz a betegek, és mit tapasztal, melyek a leggyakoribb környezeti kiváltó okok?

A környezeti tényezők jelentős szerepet játszanak a torokgyulladás kialakulásában. A légkondicionálás például közvetlenül irritálhatja a nyálkahártyát, különösen ha nem megfelelően van beállítva vagy karbantartva. A hirtelen hőmérséklet-változások, például amikor nyáron a kinti melegről belépünk egy túlhűtött helyiségbe, megterhelik a nyálkahártyát.

A száraz levegő, főleg télen, amikor a fűtés miatt csökken a páratartalom, szintén problémát okozhat. A dohányfüst és a légszennyezés irritálja a torkot, és fogékonyabbá teszi a fertőzésekre. A rendszeres alkoholfogyasztás szintén károsíthatja a torok nyálkahártyáját. Ezért különösen fontos a megfelelő páratartalom biztosítása és a nyálkahártya védelme.

Megelőzés szempontjából mit tapasztal, torokgyulladás ellen melyek azok a praktikák, amik valóban működnek a mindennapokban? Mit javasol pácienseinek?

A megelőzésben kulcsfontosságú a megfelelő higiénia és az immunrendszer erősítése. A rendszeres kézmosás mellett érdemes odafigyelni a megfelelő folyadékbevitelre, ami segít a nyálkahártya védelmében. Különösen fontos ez légkondicionált helységben, ahol a száraz levegő miatt könnyebben kiszáradhat a torok.

Az immunrendszer erősítésében segít a kiegyensúlyozott, vitaminokban gazdag táplálkozás, különösen a C- és D-vitamin bevitele. A rendszeres testmozgás és a megfelelő mennyiségű alvás szintén támogatja az immunrendszer működését. A dohányzás kerülése és a stressz csökkentése ugyancsak fontos tényező, hiszen ezek gyengíthetik a szervezet védekező képességét.

Sokakban felmerül a mandulaműtét lehetősége, amikor visszatérő torokgyulladással küzdenek. Doktornő, mikor van valóban szükség erre a beavatkozásra?

Hát igen, ma már sokkal szigorúbbak a mandulaműtét kritériumai, mint régebben. A szakmai irányelvek szerint akkor javasolt a műtét, ha évente legalább 7 alkalommal vagy két éven át évente 5 alkalommal jelentkezik bakteriális mandulagyulladás. A Paradise kritériumok szerint figyelembe vesszük továbbá a tünetek súlyosságát, a láz mértékét, a tüszős mandulagyulladás jelenlétét, a nyaki nyirokcsomók duzzanatát és az antibiotikumok szükségességét is.

A döntést befolyásolja még a beteg életkora, általános állapota és az esetleges egyéb betegségei is. A kezeletlen torokgyulladás azonban veszélyes lehet, mert olyan súlyos szövődményeket okozhat, mint a szívbillentyű-gyulladás vagy a mandula körüli tályog. Ezért fontos, hogy rendszeresen járjunk kontrollra, és kövessük a szakorvos utasításait.

Milyen szövődményei lehetnek egy nem megfelelően kezelt torokgyulladásnak?

A nem megfelelően kezelt torokgyulladás számos szövődménnyel járhat. A leggyakoribb a mandula körüli tályog kialakulása, ami súlyos állapot és minden esetben azonnali sebészi beavatkozást igényel. Jellemző tünetei a féloldali erős fájdalom, nyelési nehézség és beszűkült szájnyitás.

Bakteriális fertőzés esetén kialakulhat reumás láz, ami a szívbillentyűket károsíthatja. Ez különösen veszélyes szövődmény, ami hosszú távú problémákat okozhat. A torokgyulladás átterjedhet a környező szövetekre is, nyaki nyirokcsomó-gyulladást, esetleg nyaki tályogot okozva.

Különösen nagy a szülők felelőssége, amikor gyermekük torokfájásra panaszkodik. Mire kell jobban odafigyelni gyermekeknél, mint felnőtteknél?

A torokgyulladás kezelése gyerekeknél jelentősen eltér a felnőtteknél alkalmazott módszerektől. Gyermekeknél gyakrabban fordul elő torokgyulladás, részben azért, mert immunrendszerük még fejlődésben van, részben pedig azért, mert közösségben több kórokozóval találkoznak. Náluk gyakrabban fordulnak elő bakteriális fertőzések is.

A kezelési elvek hasonlóak, de a gyógyszeres terápia során különös figyelmet kell fordítani az életkornak megfelelő gyógyszerek és dózisok megválasztására. Gyermekeknél kiemelten fontos a megfelelő folyadékbevitel és a lázcsillapítás. A fájdalomcsillapítók közül elsősorban a paracetamol és ibuprofen tartalmú készítményeket részesítjük előnyben. A mandulaműtét indikációja is más szempontok alapján történik gyermekkorban: figyelembe vesszük például a horkolást, a gyakori középfülgyulladásokat és az esetleges fejlődési elmaradást is.

Érdekes megfigyelés, hogy sokakat érint a reggeli torokfájás. Mi okozhatja ezt a kellemetlen ébredést?

A reggeli torokfájás egy rendkívül gyakori panasz, aminek több oka is lehet. Leggyakrabban reflux vagy horkolás következménye. A reflux során a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe, irritálva a torkot, különösen fekvő helyzetben. Ez gyakran társul reggeli rekedtséggel és kellemetlen szájízzel. A horkolás során a garatképletek rezgése okoz mechanikai irritációt, ami ugyancsak torokfájáshoz vezethet.

Emellett állhat a háttérben allergia vagy krónikus mandulagyulladás is. Az allergia gyakran okoz hátsó garatfali csorgást, ami irritálja a torkot. A száraz levegő, különösen télen vagy légkondicionált helyiségekben, szintén okozhat reggeli torokfájást. Ha rendszeresen jelentkezik ez a panasz, érdemes kivizsgáltatni, mert a pontos diagnózishoz gyakran nem csak a torok, hanem a fül és az orr vizsgálata is szükséges.

A torokgyulladás gyógyszerek közül melyek kaphatók vény nélkül amelyeket Ön javasolna?

A gyógyszerek hatékonyságát mindig az adott eset és a tünetek határozzák meg. A különböző láz- és fájdalomcsillapítók valóban segíthetnek a tünetek enyhítésében. A torokgyulladás kezelésében a nem-szteroid gyulladáscsökkentők és a fájdalomcsillapítók elsősorban a tünetek enyhítésére szolgálnak: csökkentik a lázat, enyhítik a fájdalmat és a gyulladást.

Az acetilszalicilsav tartalmú készítmények hatékony láz- és fájdalomcsillapítók, emellett gyulladáscsökkentő hatással is rendelkeznek. Fontos azonban tudni, hogy 12 év alatti gyermekeknél nem alkalmazhatók a ritka, de súlyos Reye-szindróma kockázata miatt. A diclofenac hatóanyagú készítmények erősebb gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek, különösen alkalmasak erős torokfájdalom esetén, azonban hosszú távú szedésük nem ajánlott a lehetséges gyomor-bélrendszeri és egyéb mellékhatások miatt.

FONTOS: Ezek a gyógyszerek csak tüneti kezelést jelentenek, nem gyógyítják meg a fertőzést!

Minden esetben érdemes kikérni orvos vagy gyógyszerész véleményét a megfelelő gyógyszer kiválasztásához.

Ez különösen fontos olyan esetekben, amikor valaki más gyógyszereket is szed, egyéb betegségben szenved, vérhígító kezelés alatt áll, vagy gyomor-bélrendszeri problémái vannak. Kiemelt figyelmet igényel a gyógyszerválasztás allergiás reakciók esetén, illetve várandósság vagy szoptatás idején.

Emellett fontos megemlíteni a különböző torokfertőtlenítő készítményeket is, amelyek helyileg hatnak és kiegészíthetik a gyógyszeres kezelést. Ezek többféle formában érhetők el, mint például tabletta, spray vagy cukorka formájában, és hatékonyan enyhíthetik a torokfájást anélkül, hogy az egész szervezetre hatással lennének.

A féloldali torokfájdalom gyakran aggodalommal tölti el a betegeket. Jogos ez az aggodalom?

FONTOS: A féloldali torokfájdalom különös figyelmet érdemel, mert súlyosabb problémára utalhat!

A féloldali torokfájdalom mindig fokozott figyelmet igényel. Lehet az úgynevezett Plaut-Vincent angina jele, amit fuzobaktériumok okoznak. Ez egy speciális bakteriális fertőzés, ami jellegzetes féloldali tüneteket okoz. Kialakulhat mandula körüli tályog is, ami az egyik leggyakoribb és legveszélyesebb szövődmény.

A féloldali fájdalom különösen veszélyes lehet, ha nyelési nehézség, láz, korlátozott szájnyitás vagy fokozódó nyaki duzzanat társul hozzá. Ilyen esetben mindenképp azonnali orvosi vizsgálat szükséges, mert a szövődmények elkerülése érdekében gyors beavatkozásra van szükség. A kezelés minden esetben azonnali sebészi beavatkozást igényel, és része az antibiotikum terápia is, súlyos esetben intravénás formában.

Végezetül, Doktornő mit javasolna hosszan tartó torokgyulladás esetén?

A hosszan tartó torokgyulladás mindig fokozott figyelmet igényel, hiszen nem normális állapot, ha a tünetek hat hétnél tovább fennállnak. Több ok is állhat a háttérben: lehet krónikus mandulagyulladás, ami visszatérő bakteriális fertőzésekre utal, de okozhatja reflux betegség vagy allergia is. A refluxra jellemző, hogy a panaszok gyakran étkezés után vagy fekvő helyzetben erősödnek, míg az allergiás eredetű torokpanaszokat gyakran kíséri orrdugulás, tüsszögés vagy szemviszketés is.

Ilyen esetben mindenképp szakorvosi vizsgálat szükséges. A fül-orr-gégészeti vizsgálat során részletesen áttekintjük nem csak a torkot, hanem a teljes felső légúti rendszert. Gyakran további vizsgálatokra is szükség lehet, például nyelőcső-gyomor tükrözésre reflux gyanúja esetén, vagy allergiavizsgálatra. A cél nem csupán a tünetek kezelése, hanem az alap problémát is meg kell találnunk és megszüntetnünk. A megfelelő diagnózis és kezelés után a krónikus torokpanaszok általában megszűnnek vagy jelentősen csökkennek.

Az interjút készítette: Dr. Horváth Zsófia, Karányi Dániel
Szakmai lektor: Dr. Mező Marléne, fül-orr-gégész szakorvos

Tartalomjegyzék

Sokaknál már a szó hallatára is fejfájás jelentkezhet. Nem túlzás azt állítani, hogy az egyik leggyakoribb betegség vagy tünet. Mindenki találkozott már vele az élete során. Az pedig csak a hab a tortán, hogy rengeteg típusa létezik.

Sokszor nehéz megállapítani, mik a fejfájás okai, és hogyan szüntessük meg azt. Egyáltalán, kihez kell fordulni fejfájás esetén?

Éppen ezért született meg ez a cikk, amiből megtudhatja, pontosan melyik típusú fejfájás gyötri, és milyen kivizsgálásra van szükség.

Mi a fejfájás?

Jó eséllyel tényleg nem él olyan ember a Földön, akinek valaha nem fájt volna a feje. A fejfájás a leggyakoribb neurológiai panasz, amivel az emberek orvoshoz fordulnak.

Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a fejfájásnak két fő típusa van: az elsődleges és a másodlagos fejfájás.

Előbbi esetben a fejfájás maga a betegség. Utóbbiban pedig csak valamilyen egyéb betegség tünete.

A fejfájás mögött számtalan dolog állhat, de a leggyakoribb okok a következők:

• magas vérnyomás,
• szembetegségek,
• fejsérülés,
• a nyaki gerinc elváltozásai,
• koponyaűri nyomás,
• láz,
• stressz,
• kialvatlanság,
• kevés folyadék fogyasztása.

És bár az okok kivizsgálása alapvetően a szakorvos feladata, az alábbiakban adunk néhány támpotot, amely segíthet eligazodni a témában.

Valamint egy fejfájási naplót is készítettünk, amelyet rendszeresen kitöltve komoly segítséget adhat kezelőorvosának, a diagnózis felállításakor.

Fejfájás típusai

A fejfájás kezelése attól függ, hogy milyen típusú maga a fejfájás. Rengeteget segíthet a megoldásban, ha már célzottan tudunk orvoshoz fordulni, mert van sejtésünk, hogy a fejfájás a konkrét betegség, vagy csak annak tünete.

Elsődleges fejfájás típusai

Elsődleges fejfájás, amikor a fájdalom maga a probléma és nem egy másik betegség tünete. Lényegében ezt a csoportot nevezzük neurológiai fejfájásoknak. Ezen belül öt alkategóriát tartunk számon.

1. Migrénes fejfájás

Migrénről beszélünk, amikor rohamokban jelentkező, súlyos, többnyire féloldali fejfájásra gondolunk. Egy-egy a roham annyira erős is lehet, hogy a páciens úgy érzi, csak egy sötét, csendes szobában fekve tudja átvészelni.

Bár a migrén pontos okát még mindig nem tudjuk, a rohamok gyakorisága és erőssége gyógyszerek által rendkívül hatékonyan csökkenthető.

A migrén fázisai:

1. A páciens hangulatváltozást, fáradtságot vagy épp feldobottságot észlel. Esetenként étvágyváltozás is jelentkezik. Az orvosi szakzsargon ezt a fázist hívja prodromának.
2. Aurás migrén esetén megjelennek az aurás jelenségek, amelyek lehetnek vizuális , szenzoros vagy motoros jellegűek.
3. Ezután jelentkezik maga a fejfájás, ami jellemzően hang- és fényérzékenységgel, időnként émelygéssel jár. Majd a fájdalom (általában alvás vagy hányás után) megszűnik.
4. Az utolsó szakaszban fáradtságot, étvágytalanságot érezhet a beteg.

A migrénnek két típusát ismerjük: közönséges migrén és aurás migrén.

A közönséges migrén tünetei

Sokak számára ismerősek lehetnek az alábbi tünetek:

• a mérsékelttől egészen a súlyosig terjedő, általában egyoldali, de olykor kétoldali fejfájás;
• a fájdalom lüktető, pulzáló jellegű, mozgás hatására pedig romlik;
• hányinger – hányással vagy anélkül;
• valamint fény- és hangérzékenység.

Egy roham 4-27 órán keresztül is tarthat, ha nem kezelik. Az előfordulási gyakoriság pedig pácienstől függ. Vannak, akiknél havonta többször is jelentkezhet, másoknál pedig csupán évente néhányszor.

2. Aurás migrén

Az aurával járó migrén némiképp különbözik a közönséges migréntől.

Az aurás migrén tünetei

A következő tünetek árulkodóak lehetnek:

• vibráló fények, szikrák, és egyéb hasonló fényjelenségek;
• lassan növő, a látást zavaró sötét vagy homályos foltok;
• végtagzsibbadás, tűszúrásszerű érzés;
• ritkább esetekben gyengeség, illetve hangképzési vagy beszédzavar;
• vagy akár szédülés és egyensúlyzavar.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

A diagnózis a betegség jellemzői és a páciens panaszai, tapasztalatai alapján állítható fel. A neurológus és a laborvizsgálat pedig számos betegség kiszűrésében segíthet. Érdemes tehát minden migrénes tünetet kivizsgálni.

De mindenképp javasolt orvos segítségét kérni, ha a korábbi tünetek változnak, illetve a fájdalom nyaki merevséggel, kiütéssel, zavartsággal, kettős látással, gyengeséggel, zsibbadással vagy nehezített beszéddel párosul.

3. Tenziós fejfájás

Ez a fejfájások leggyakoribb típusa. És bár kevésbé súlyos, mégis befolyásolhatja a mindennapjainkat. Jellemzően enyhe vagy mérsékelt fájdalommal jár. Nők esetében gyakoribb, mint férfiaknál.

A tenziós fejfájás tünetei

Az alábbi tünetek utalhatnak tenziós fejfájásra:

• enyhe vagy mérsékelt, jellemzően tompa, szorító fájdalom;
• a fejfájás halánték– vagy homloktájékon jelentkezik;
• nyomásérzékenység fejbőrön, a vállon és a nyakizomokon;
• fáradtság, alvási nehézségek;
• koncentrációs zavarok;
• ingerlékenység;
• étvágytalanság.

A tenziós fejfájás okai

Az okok még ma sem tisztázottak. Korábban az arc, a nyak és a fejbőr izmainak görcsös összehúzódását sejtették a fájdalom mögött, és a stresszre és feszültségre vezették vissza. Újabban pedig bizonyos agyi molekulákat sejtenek a háttérben.

A tenziós fejfájás két csoportra osztható: epizodikus, tehát időnként megjelenő; és krónikus, vagyis folyamatosan fennálló.

A tenziós fejfájást kiváltó leggyakoribb okok:

• stressz, depresszió, szorongás;
• alváshiány, alvászavar;
• fizikai aktivitás hiánya;
• rossz testtartás;
• menstruáció, terhesség, menopauza;
• bizonyos gyógyszerek (pl. vérnyomáscsökkentők, túl sok fájdalomcsillapító)

4. Cluster fejfájás

A cluster fejfájás általában több héten át, napi rendszerességgel jelentkezik. Féloldali, főként szemkörnyéki, erős fájdalommal és egyéb tünetekkel. A cluster a trigemino autonom fejfájások csoportjába tartozik.

A cluster fejfájás tünetei

Általában az alábbi tünetek jelentkeznek:

• orrdugulás, orrfolyás és könnyezés;
• az érintett oldali szem vörössége;
• kötőhártya belövelltség, könnyezés;
• az érintett oldali pupilla szűkülése;
• esetleg a szemhéj lezáródása;

Ellentétben a migrénes fejfájással, a fekvés általában ront a tüneteken, a mozgás viszont enyhíti, akár meg is szüntetheti azokat.

A cluster fejfájás oka

A betegség oka egyelőre ismeretlen, de főként 20-40 év közötti férfiak körében jelentkezik. És azt is megfigyelték, hogy a rohamok sokszor stressz, erős fényhatás és alkoholfogyasztás következtében jelentkeznek.

Cluster fejfájás diagnózis:

A kórmeghatározás feltételei:

• minimum 5 korábbi roham;
• erős, féloldali, szemkörnyéki fájdalom;
• 1-8 napos gyakoriságú rohamok.

A cluster fejfájás kivizsgálásakor elsőként a tüneti fejfájást kell kizárnunk. Tehát neurológiai szakvizsgálat, laborvizsgálat, nyaki gerincröntgen, illetve koponya MR-vizsgálat is indokolt lehet.

Másodlagos fejfájás típusai

Másodlagos fejfájásról beszélünk, amikor a fejfájás nem a betegség, hanem csak annak egy tünete. Ezeknek több típusa lehet, mi most a két leggyakoribb esetre fókuszálunk: a szemészeti és a fül-orr-gégészeti problémákra.

Szem- és fejfájás, avagy Milyen szemészeti betegségek okoznak fejfájást?

A másodlagos fejfájást okozhatja valamilyen szemészeti probléma. Ezeknek három csoportja létezik:

• az egészséges szem anatómiai és fiziológiai rendellenessége;
• a szem betegségeit kísérő fejfájás;
• szemtüneteket okozó, de nem szemészeti eredetű fejfájás.

Anatómiai és fiziológiai problémák

Ez takarhat optikai rendellenességeket (pl. fénytörési hiba, távollátás, eltérő dipotriaérték).

Emellett beszélhetünk izomeredetű panaszokról is. Ezeket okozhatja a szemizom gyengesége, az állandó izomfeszülés stb. Ezek származhatnak vírusfertőzésből, kimerültségből, valamilyen gyulladásból vagy pajzsmirigybetegségből.

És ide sorolhatjuk a környezeti problémákat is (pl. rossz látási viszonyok, nem megfelelő szemüveg, gyenge kontrasztok.)

Szembetegségek okozta fejfájás

Akad néhány konkrét szemészeti probléma is, amelyek fejfájáshoz vezethetnek. Ilyen például a glaukóma, más néven zöldhályog, fénytörési hiba, esetleg látásromlás.

A zöldhályog gyakori tünete a ködös látás, illetve a féloldali, jellemzően szem körüli fájdalom érezete. Ez járhat hányingerrel, hányással is.

Fejfájást okozhat továbbá a szem gyulladásos megbetegedése, (pl. szivárványhártya-gyulladás vagy látóideg-gyulladás. Előbbinél közelre nézéskor, utóbbinál szemmozgásra jelentkező fájdalom jelentkezhet.

Szemtüneteket okozó, de nem szemészeti fejfájás

Ebbe a csoportba tartozik a migrénes fejfájás és a melléküreg-gyulladás. Előbbit fentebb már részletesen bemutattuk. Utóbbi szintén féloldali fejfájást okoz, amely a fej előrehajtásakor fokozódik. Gyakran kíséri orrdugulás és a melléküreg feletti nyomásérzékenység.

Fül-orr-gégészeti fejfájás, avagy mely fül-orr-gégészeti betegségek okoznak fejfájást

Sokan nem is gondolnak rá, pedig a gyakori fejfájás mögött nem ritkán fül-orr-gégészeti problémák állnak.

Itt is megkülönböztethetjük az akut és a krónikus betegségekhez társuló fejfájást.

Előbbi kategóriába tartozhatnak a légúti betegségek, illetve fül- vagy orrmelléküreg-gyulladás mellett megjelenő fájdalmak. Ilyen esetekben a betegséggel együtt a fájdalom is elmúlik.

Krónikus fül-orr-gégészeti problémák (pl. orrpolip, orrsövényferdülés, daganat) esetén azonban a fejfájás is újra és újra jelentkezik.

Öröm az ürömben, hogy a fül-orr-gégészeti problémák okozta fejfájás mellett egyéb panaszok is jelentkeznek, így kiszűrhetjük, hogy másodlagos fejfájásról beszélünk. (Tehát az adott kezelés a fejfájást is megszünteti.)

A leggyakrabban az alábbi fül-orr-gégészeti megbetegedések okoznak fejfájást.

1. Arcüreggyulladás

Másnéven orrmelléküreg-gyulladás. Kialakulásáért felelhet vírusfertőzés, baktérium vagy gomba is. Megfelelő kezelés mellett szövődménymentesen gyógyítható.

Az arcüreggyulladás kezdeti szakaszában a nátha tipikus tüneteit tapasztalhatjuk (orrdugulás, köhögés). Ezt követően a gyulladás miatt elzáródnak az arcüregek, és felgyülemlik a termelődő folyadék. Lényegében ez okozza a fejfájást.

2. Torokgyulladás

Többnyire a légúton a szervezetbe kerülő kórokozók felelősek a torokgyulladásért. Leggyakrabban vírusfertőzés okozza, de kiválthatja baktérium, gomba, esetleg irritáló, szennyező, vagy vegyi anyagok is.

Általában magas láz és fejfájás kíséri, amely a gyulladással együtt megszűnik.

3. Fülgyulladás

A fülgyulladás gyakran jár az érintett terület pirosságával és duzzadásával. Emellett fül- és fejfájás, valamint láz jelentkezik a leggyakrabban.

Két nagy csoportra osztható: a középfülgyulladásra (ez a gyakoribb), és külső hallójárat gyulladására is.

A középfülgyulladás tünetei:

• fülfájás,
• láz,
• hányinger vagy hányás,
• levertség,
• részleges hallásvesztés.

A külsőhallójárat-gyulladás tünetei:

• fülfájás,
• fülviszketés,
• hallásvesztés,
• pirosság,
• duzzanat,
• fülfolyás.

A gyulladás megszűnésével a fejfájás is elmúlik.

Most, hogy ilyen részletesen megvizsgáltuk, mi állhat a fejfájás hátterében, nézzük meg, hogyan szüntessük meg a fájdalmat.

Mi jó fejfájás ellen?

A fejfájás kezelése kétféleképpen történhet:

• a fejfájás mint tünet megszüntetése;
• a fejfájás mint betegség kezelése.

Alkalmazhatunk hagyományos módszereket és alternatív megoldásokat. És kérhetjük szakorvos segítségét is.

Fejfájás ellen gyógyszer

A patikák polcain számos különböző fejfájásgyógyszer található. Ha elviselhetetlenné kezd válni a fájdalom, különböző hatóanyagok közül válogathatunk:

• ibuprofén,
• paracetamol
• acetilszalicilsav,
• naproxén,
• kombinált gyógyszerek (acetilszalicilsavat, paracetamolt és koffeint tartalmaznak).

Mindenképpen érdemes azonban kikérni kezelőorvos vagy gyógyszerész véleményét, mielőtt valamelyiket szedni kezdenénk. (Különösen igaz ez a krónikus betegséggel küzdőkre.)

Alternatív gyógymódok fejfájás ellen

A gyógyszerek előtt érdemes lehet megpróbálkozni alternatív fejfájáscsillapító módszerekkel:

• relaxáció
• hideg borogatás
• inhalálás
• bő folyadékbevitel
• a fejbőr masszírozása
• kávé

Fejfájás ambulancia

Mint említettük, gyakori, hogy a fejfájás hátterében valamilyen egyéb betegség áll. Ezért mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulni, hogy kivázsgálhassuk az okokat. Különösen, ha a fejfájás visszatérő, és egyéb tünetekkel párosul.

A fejfájás ambulancia legnagyobb előnye, hogy egy helyen érhető el az összes vizsgálat, amire a betegség felderítéséhez szükség van. (Labor-, röntgen-, ultrahang-, CT-, MR- és neurológiai vizsgálat egyaránt.)

A rendelés keretében ráadásul nemcsak a kiváltó ok feltárására, hanem a fejfájás enyhítésére, illetve a diagnózistól függően annak megszüntetésére is lehetőségünk van.

Ha az ideiglenes megoldások helyett állandó, tartós eredmény és fejfájásmentes élet a cél, a fejfájás ambulancia a legjobb megoldás.

Botox-kezelés migrénes fejfájás ellen

Friss kutatások szerint a krónikus migrén enyhítésére jó megoldás lehet a botox kezelés. Fontos azonban megjegyezni, hogy epizódikus rohamok esetén nem hatékony ez a kezelés.

Főként azoknak lehet jó opció a botox-kezelés, akik nem reagáltak megfelelően a migrén elleni gyógyszerekre, esetleg szervezetük nem tolerálta jól azokat.

A kezelés során 3 havonta, a fej 7 különböző pontjába szúrva juttatják a botoxot a fejbőrbe, ezzel csökkentve a migrénes fejfájást.

Konklúzió

A fejfájásnak tehát számtalan oka lehet. Ezért kiemelten fontos, hogy alaposan kivizsgáljuk a pácienst, és ennek alapján határozzuk meg, mi áll fájdalom hátterében.

Ezzel kapcsolatban magánúton is elindulhatunk. Érdemes célzott, szakértő segítséget kérni egy fejfájás ambulancián, ahol minden szükséges diagnosztikai eszköz és szakorvos rendelkezésre áll.

Segíthet továbbá egy fejfájási napló következetes és folyamatos vezetése, amely szükség esetén kezelőorvosának is komoly segítséget nyújt a diagnózis felállításakor.

Emellett próbálkozhatunk eseti megoldásokkal is, például fejfájáscsillapítók és alternatív megoldások alkalmazásával.

Tartalomjegyzék

Állandó tüsszögés, gyakori orrfolyás, szemviszketés és orrdugulás? Ezek a kellemetlen, sokszor szűnni nem akaró tünek gyakran utalhatnak szénanáthára. A betegség lényegében a szervezet túlzott immunreakciója miatt alakul ki. De vajon hogyan kezelhető a szénanátha? Ebben a cikkben összefoglaljuk, mit érdemes tudni erről a betegségről, pontosan milyen fajtái és tünetei ismertek, és arról is beszélünk, hogyan kezelhető a leghatékonyabban a szénanátha.

A szénanátháról általánosságban

A szénanátha (szaknyelven rhinitis allergica) már megnevezését tekintve is érdekes. A nátha szó ugyanis jellemzően meghűlést, megfázást, a felső légutak heveny vírusos fertőzéséből kialakuló – általában néhány nap alatt kezelés nélkül is megszűnő – megbetegedést jelöl.

A szénanátha esetében azonban nem beszélhetünk vírusokról, és a megfázás bizonyos tüneteit sem tapasztaljuk – kivéve persze a tüsszögést és orrfolyást.

De akkor mi a szénanátha?

Lényegében a szervezet egy – leggyakrabban pollenekre adott – allergiás reakciója.

A szénanátha kialakulásának okai

A betegség tehát lényegében az allergia egy fajtája. (Allergiának nevezzük a szervezet túlzott immunválaszát olyan anyagokra, amelyek normál körülmények között nem okoznak problémát.

Hogy jobban megértsük a jelenséget, egy kicsit jobban meg kell értenünk szervezetünk működését.  

Amikor a szervezetbe valamilyen idegen anyag kerül, azonnal bekapcsol testünk védelmi rendszere, és megkezdi a szükséges ellenanyag termelését. A cél ugyanis a szervezetbe jutó baktérium, vírus vagy gomba mielőbbi hatástalanítása.

Az allergia épp ilyen reakció, amelyet a hisztamin szervezetbe jutása vált ki. Ilyenkor a testünkben immunoglobulin (ellenanyag) szabadul fel, amely gyulladást okoz. 

A szénanáthának alapvetően két típusát különböztetjük meg:

• a szezonális szénanáthát;
• és a nem szezonális szénanáthát.

A betegség két típusa között a tünetekben nincs érdemi különbség, csupán azok fennállásának idejében. Amíg ugyanis a szezonális szénanátha tünetei jellemzően maximum 1 hónapig tartanak, addig az allergia nem szezonális változatának tünetei akár egy évig is fennállhatnak.

A szénanátha a lakosság mintegy 10-15%-át érinti. A nemek eloszlását tekintve nincs különbség, hiszen a szénanátha férfiaknál és nőknél egyaránt, bármely életkorban előfordulhat. (Ez azt is jelenti, hogy abból, hogy eddig még nem jelentkeztek szénanátha tünetei rajtunk, még nem következik, hogy a jövőben sem fognak.)

Arra a kérdésre azonban, hogy örökölhető-e a szénanátha, a tudomány egyelőre nem tudott biztos választ adni. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy az allergiás hajlam önmagában öröklődhet, illetve, hogy az egyéb allergiás megbetegedésektől (pl. ételallergiától, ekcémától) szenvedők gyakrabban küzdenek a szénanáthával is. 

Mik a szénanátha tünetei, és hogyan ismerhető fel a betegség?

A leggyakoribb tünetek a vizes orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, és viszkető érzés az orrban és a torokban. Nem ritka továbbá, hogy az allergiás reakció szemtünetekkel is jár. Ezek leggyakrabban a szemviszketés, könnyezés, a bevörösödött kötőhártya, esetleg szemkörnyéki ödéma (szemmel látható, vizenyős duzzanat). Ezt a tüneteggyütést egyébként az allergiás eredetű nátha, illetve szintén allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás okozza.

A fenti tünetek mellett pedig előfordulhat fejfájás, fáradtság, és ebből adódóan a koncentrációkészségünk is csökkenhet. 

A szénanátha felismerése igen egyszerű: a jellegzetes tünetek leírásával (ld. fentebb) és jelentkezésük körülményeinek tisztázásával (pollenszezonban naponta a többször, rohamszerűen fellépő tünetek) a szakember könnyen felállítja a diagnózist.

A beteg kikérdezésén túl pedig egy bőrpróbát is el kell végezni. Ezt egy úgynevezett Prick-teszt segítségével oldják meg a szakemberek. A bőrteszt során a bőrre csepegtetett allergéneket apró karcolások segítségével juttatják a bőrfelszín alá. Amelyik allergén cseppje alatt és körül duzzanat és vörös folt jelenik meg, arra a beteg allergiás.

A szakorvosi vizit és Prick-teszt mellett pedig vérvizsgálat is elvégezhető. Ebben az esetben a vérben található antitestek szintjét kell meghatározni. Amennyiben ugyanis ez a szám emelkedik, az allergia – esetünkben a szénanátha – bizonyítást nyert.

A szénanátha kezelése, gyógymódja

Ahogyan a legtöbb allergiatípusra, jelenleg a szénanáthára sincs végleges gyógyír. Ennek megtalálása egyébként azért is nagyon komplikált, mert a betegséget igen sok különböző allergén egymástól függetlenül is kiválthatja A szénanátha azonban jól kezelhető, ezáltal a tünetek jelentős része is megelőzhető vagy megszüntethető.

A szénanátha kezelésének három alapvető módját ismerjük: 

• a tüneteket kiváltó allergének kerülése;
• a betegség gyógyszeres kezelése;
• immunterápia.

Lakásban, irodában és egyéb beltéri helyiségekben légkondicionálóval a pollenek majdnem 100%-át szűrhetjük. Kültéri helyiségek esetében pedig két megoldás létezik. Bizonyos esetekben elég, ha kerüljük az allergének által „fertőzött” területeket, néha azonban indokolttá válik a maszk viselése is.

A betegségre jellemző duzzanatot, orrfolyást és viszketést az úgynevezett hisztamin nevű anyag felszabadulása idézi elő. Érdekesség, hogy ez ugyanaz az anyag, mely a méh vagy egyéb rovar csípése után a bőrpírt, a bőrduzzanatot és viszketést (szélsőséges esetekben allergiás sokkot) okozza. A szénanátha és a többi allergiás orrgyulladás kezelése a hisztamin hatásának megakadályozásával történik: antihisztamin-tablettával, illetve orrspray segítségével.

Az immunterápia az allergénnel szembeni toleranciát növeli. Ez jellemzően azon betegek esetében indokolt, akik 2-3 hónapot meghaladóan is szenvednek a szénanátha allergiás tüneteitől.

Hatással van az időjárás a szénanáthára?

Ahogy fentebb már írtunk róla, létezik szezonális és nem szezonális szénanátha. Ebből adódóan a válasz igen, a szezonális szénanáthára hatással van az időjárás. Ezek tünetei ugyanis általában kora tavasszal (esetenként már február végén is) jelentkezhetnek. Hiszen a mogyoró, a nyír és a kőris például ilyenkor is virágzásba kezdhetnek.

Jelentős arányban azonban inkább április végétől, júliusig tart az allergia – így a szénanátha – szezonja. Ilyenkor pedig a különböző füvek és gabonafélék okozzák a problémát. Ezt követően pedig augusztustól októberig a különböző gyomok pollenjei okozhatnak szénanáthás tüneteket. Ezzel kapcsolatban a parlagfű különösen problémás, mivel az ország szinte teljes egészét beborítja ez a gyomnövény. 

És a klímaváltozás?

Nos, igen. Manapság egyre gyakrabban hallani a klímaváltozás különböző következményeiről. Egyes kutatások pedig azt mutatják, hogy a szénanáthával küzdők száma növekedni fog a klímaváltozás hatására.

Ezeket érdemes tehát tudni a szénanátháról. Amennyiben hasznosnak találta cikkünket, kérjük, ossza meg ismerőseivel is, hogy ezáltal segítsen nekik megszabadulni a szénanátha kínzó tüneteitől. Ha pedig magán vagy valamely családtagján tapasztalja a fent leírt tüneteket, érdemes fül-orr-gégészeti vizsgálatra jelentkezni, hogy mielőbb megkezdődhessen a kezelés.